Az Ikva-patak közelében az Uszoda utca őrzi az első soproni kiépített fürdőhelyek emlékét. 1845 után megépült a Nagyuszoda, majd 1868-ban a Kisuszoda. Az előbbi alapítása a soproni malmok működéséhez kapcsolódik, ugyanis szárazabb időjárás esetén az Ikva vize nem volt elegendő Greilingerék közeli malmának működtetéséhez, ezért a tanács engedélyével egy víztározót hoztak létre a patakon. Ez a malmot is ellátta, illetve forró nyári időjárás esetén a soproniak felüdülését is biztosította.

Építésének éveiben a soproni polgárok igényeit szolgálta, csak később a két világháború közti időben végrehajtott nagyszabású átépítés és bővítés során vált turisztikai objektummá a mai napig kedvelt Lőver fürdő. Első tervei még „Erdei forrásfürdő” névre hallgattak és 1907-ben készültek, a használatbavételi engedélyt azonban csak 1911. május 28-án adták ki. Az építkezés elhúzódásának oka többek között az volt, hogy a terveken többször változtattak. Először a medence a jelenlegi elhelyezkedésre merőleges tengelyben feküdt volna, ami a lejtős terepen előnytelennek bizonyult. A második változatban is, amikor már mai helyzetében tervezték, a sekélyebb rész nyugaton lett volna, ám végül a keleti oldalra került. Az Erdei Fürdő építtetője Kaltenböck Alajos és Társai voltak, a terveket Boór Károly készítette.

Az uszoda területét a Deákkúti út felől lehetett megközelíteni egy ácsolt kapu alatt, amely az ERDEI FÜRDŐ feliratot viselte. A medence mentén, annak északi peremén U-alakban elrendezett 48 kabint ácsoltak, középen kis tornyos pavilonnal, a sarkokban illemhelyekkel. A medencét 20x49 méteresre tervezték. A medence vízmélysége a tervrajzokon egyenletes mértékben mélyült 1 méterről 3 méterre, de végül 2,5 méteres vízmélységgel épült meg. Az uszoda vízellátását a Deák kúti forrásvíz biztosította.

Az uszoda területéből is kihasítottak, amikor a korábban az Aisleitner lőverrel érintkező nyugati oldalán a Lőver körutat létesítették. Az uszoda délen az akkor dr. Baditz Zoltán tulajdonában lévő lőverhez csatlakozott. Ezt a régi telekhatárt az uszoda építésekor ültetett és a Lőver körútra merőleges sorban álló fenyőfák még most is kirajzolják. Az Erdei fürdő első kibővítését az 1920-ban épített favázas szivattyúház jelentette, mely az akkor kiépülő Lőver körúti oldal mentén a kerítés mellett egészen az 1970-es évekig fennállt.

A Lőver uszoda gyökeres átalakítása, kibővítése, melynek során máig megőrzött alakját lényegében elnyerte, időben egybeesik az országszerte fellendülő turizmussal. A budapestieket kedvezményes vasúti tarifával “filléres vonatok” szállították a városba. 1932-ben 14 000 turista fordult meg Sopronban, 1934-ben már közel 40 000. A gazdasági válság nehéz évei után kedvelt nyaralóhellyé lett városunk. Ennek érdekében szállodákat építettek és modernizálták a fürdő-uszodát is.

A fürdő átalakításával a Soproni Idegenforgalmi Rt. 1933 májusban bízta meg Füredi Oszkár építészt. A telep bejáratát a Deákkúti útról áthelyezték a Lőver körútra. Az uszoda területének északi oldalán, a körút és a Deákkúti úthoz emelkedő hegyoldal közé széles bejáratot építettek, mely immár a fürdőt gépkocsival látogató néhány vendég részére parkírozáshoz is helyet biztosított. A régi kabinsort megtartották, máig is áll. Csupán a régi központi pavilont bontották el s annak helyét kiszélesítve ide került a bejárat és pénztár, felettük pedig két emeleten napozóteraszok. S mindez egy hangsúlyos toronyban ér véget. Ez a torony – az akkori bejárattal – máig mintegy az uszoda jelképe maradt. A kabinsor elé észak felől mindkét oldalon terméskőfalas épületmenet került, melybe a férfi és női ruhatár, víztisztító- és szivattyúgépház és gondnoki lakás is került. A bejáró udvar felől az új épületfalat ácsolt pergolákkal díszítették. A Lőver körút mentén végig új zárt terméskőfal épült, mely a körút felől a betekintést meggátolta.

A fürdővizet változatlanul a Deákkútról biztosították, később a gyorsabb feltöltés érdekében a városi vízvezetéket is bekötötték. Korszerűsítették a vízkezelés technológiáját is, vízforgató berendezést és vegyszeradagolókat kapott a fürdő.  A medence nem változott, de középtengelyében, szemben a bejárattal gyermekmedence épült. Ennek a végében kis lépcső mögött művészi kút áll. A régi zuhanyozókon kívül vasbeton-lábas és fedéllemezes új zuhanyozó is létesült. A terep rendezésével, a napozóhelyek mentén kőtámfallal, a ping pong asztaloknál egyszerű rézsűvel szép kertészeti környezetet teremtettek. Az együttes körúti kőpilléres portáljára a LÖVÉR FÜRDŐ felirat került. Az átépített uszoda az 1934. évi nyári idényre megnyílt. Vendégei nemcsak a Lőver körút mentén közelíthették meg, hanem a Sörházdombon át vágott erdei sétányon is, melyet a várostól elkülönülő helyzetére utalva egy újságíró találóan “pizsama útnak” nevezett el. A Deák kúti út mentén az emelkedő leküzdésére e gyalogsétánynak terméskő lépcsőket is építettek.

1966-ben elkészült az uszoda harmadik medencéje. 1977-ben pedig, Sopron szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóján sokak örömére felépült a város és a lakosság összefogásával a fedett uszoda. Az eredeti műanyag narancs-fehér sávos sátortetőt később korszerű és a tájba jobban illeszkedő faszerkezetű palatetőre cserélték. A fedett uszoda 2004-ben vette fel berlini úszó olimpiai bajnokunk, Csik Ferenc nevét, aki 1945-ben Sopronban halt hősi halált katonaorvosként.

2009-ben a fürdő területén két új fűtött szabadtéri medencét és négy csúszdát adtak át, ilyen módon élményelemekkel bővítve a fürdő kínálatát. Ezek nagy vonzerőt jelent a vakációzó ifjúság számára is.

2019-ben a régi fedett uszodát lebontották és megkezdődött az új, 1300 néző befogadására képes uszoda építése. Az új sportkomplexumban egy 25 méter széles és 50 méter hosszú, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas medencét, egy 25 méter széles és 25 méter hosszú kismedencét, továbbá egy melegítő és egy tanmedencét alakítanak ki. Így 2021-től már modern, megújult formában várja a Lőver uszoda is az úszás szerelmeseit.

Források:

Kubinszky Mihály: Idegenforgalmi létesítmények a Lőverekben. In: Soproni Szemle, 55. évf. 3.szám, 2001.

visitsopron.com

loveruszoda.hu

termalfurdo.hu

lepteiknyoman.blog.hu

Borítókép forrása: termalfurdo.hu