A XVIII. század térképészetében jelentős előrelépések történtek a műszerek tekintetében. Megjelent ugyanis a pontos matematikai méréseket lehetővé tevő mérőasztal és a szálkereszttel ellátott távcsöves vonalzó. Mikoviny Sámuel 1735-től kezdődő munkássága korszerű, matematikailag készült megyetérképeivel jelent meg, amelyről a kor legmodernebb térképésznemzete, Franciaország is elismerően nyilatkozott a nem sokkal később készített Enciklopédia oldalain.

Az első korszerű térkép viszont Lipszky János nevéhez fűződik. Lipszky János kezdettől fogva azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Magyarország térképe álljon egy részletes térképből (Mappa generalis, 1804-1808), egy névmutatóból (Repertorium, 1808) és egy áttekintő térképből (Tabula generalis, 1810).

Ő készítette el Magyarország és társországai olyan első polgári térképét, amelyen csillagászati mérésekkel igazolta a határokat, minden földrajzi egységet pontos mérésekkel tüntetett fel, meghatározta koordinátáit, és mintegy 20000 településnevet is feltüntetett rajta.

1795 és 1808 között Pesten tartózkodott és ez alatt az idő alatt készítette el élete nagy művét, a Magyar Királyság térképét. Ebben a munkában olyan magas rangú személyek segítették, mint József nádor és Károly főherceg, gr. Festetics György és gr. Széchényi Ferenc, akik nemcsak anyagilag támogatták, de értékes térképtárukat is megnyitották előtte. A térkép csillagászati mérések alapján készült, amiket Bogdanich Dániel, a budai királyi csillagvizsgáló csillagásza végzett el az ország különböző határszéli települései pontos helyzetének meghatározásával, vagyis a további számításokhoz elengedhetetlen alappontok megadásával.

Ezek a csillagászati ellenőrző mérések tették lehetővé, hogy egy korábban nem látott pontosságú országtérkép készüljön. Ez az első térképmű, amely az egész Kárpát-medencét és környezetét egységes vetületben és geodéziai alapok felhasználásával ábrázolja, ami lehetővé teszi, hogy a térképmű szelvényeit ma is, változtatás nélkül térinformatikai rendszerbe illesszük. Ez azt jelenti, hogy a térkép egyes pontjai és vonalai - kisebb hibáktól eltekintve - összeegyeztethetők a mostani műholdkép alapján készült térképpel.

A Mappa Generalis Regni Hungariae 12 rézmetszetes szelvényből áll. A térkép metszése és nyomtatása 1804 és 1808 között szelvényenként történt. Papíranyaga speciális, a rézmetszetekhez készített „velin papír”, ami egy bordázat nélküli merített papírt jelent. A térkép teljes mérete: 211 x 166 cm. A nagy méretű térkép vászonra kasírozott, az alsó és felső szélein farúdhoz rögzítették.

A térkép közel 2000 példányban jelent meg. Precizitása miatt katonai célból is elővették, többek között Napóleon is használta, és még az 1848-1849-es szabadságharcban is alkalmazták. A Lipszky-térkép felhasználásával később sok hazai és külföldi térképet készítettek, és méltán dicsérték akkor és dicsérik ma is annak esztétikai és szakmai tulajdonságai miatt.

A különböző helynévváltozatokat tartalmazó részletes névtárat Schedius Lajos állította össze vármegyei segítséggel és 1808-ban Repertorium locorum objectorumque (…) címmel adták ki.

Az áttekintőtérképnek szánt Tabula Generalis Regni Hungariae 1810-ben jelent meg Festetich Györgynek szóló ajánlással.

Lipszky János élete alkonyán 1825-ben vetette papírra önéletírását, amelyben a "Mappa generalis regni Hungariae..." születésének történetéről az alábbiakat jegyezte le.

"[1794-től Vécsey adjutánsaként] ezen tisztségem alkalmával más szolgálati kötelezettségeim mellett, kihasználtam az időt, és maradék óráimat Magyarország és a hozzá csatlakozó határországok lehetőleg teljes térképének kidolgozására fordítottam, amihez teljes szolgálati időm alatt, vonulásaim és magánutazásaim során az anyagot már összegyűjtöttem."

Lipszky Jánost érdemei elismeréseként I. Ferenc 1809-ben ezredesi rangra emelte. Pár év múlva, pályája csúcsán, meggyengült egészségére hivatkozva nyugállományba vonult, élete hátralevő részét birtokain töltötte.

1826-ban hunyt el, agglegényként. Szedlicsnai kertjében temették el, óhaja szerint „földön túli életében” is magányos kívánt maradni.

Forrás: https://nemzetikonyvtar.blog.hu/

https://mnl.gov.hu/

http://ishm.elte.hu/  

Borítókép: Magyar Királyság általános térképének első szelvénye, 1804, rézmetszet – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár, TR 7.407 (https://nemzetikonyvtar.blog.hu/)