A 21. században egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, hisz ha vesszük a legfiatalabb munkavállalóknak mondjuk a 18 éveseket és a legidősebbeknek a 65 éveseket, akkor már ebből is látszik, hogy akár négy generációnak is együtt kell tudnia dolgoznia. Ez korábban is így volt, viszont nem voltak ilyen eltérőek az értékrendek és a szokások. Ahhoz, hogy sikerüljön a közös munka, együttműködésre van szükség, ennek a lényege pedig a kommunikáció, az empátia, az élni és élni hagyni. Ami szintén nagyon fontos, az az egymástól való tanulás. Ezekről beszélgettünk Csenteri-Dénes Ildikóval, a CSDI HR Trend & Style szakértőjével.

 

Míg az idősebb generáció tapasztalattal és bölcsességgel rendelkezik, addig a fiatalok a modernizációnak és a számítógépes ismereteknek vannak jobban a birtokában. Ami a nehézség, hogy ezek az eltérő generációk eltérő értékrenddel, kommunikációval és stílussal rendelkeznek, és mégis egyidejűleg jelennek meg a munkaerőpiacon. Mint ahogy az életciklusunk is folyamatosan változik, úgy a munkához való hozzáállásunk is változhat. Különböző életszakaszainkban más-más dolgok motiválnak bennünket. Míg fiatalon a karrier, a pénz, esetleg a külföldi utak motiválnak, addig ha az ember megállapodik, családja lesz, gyerekei, akkor egy időre veszíthet a rugalmasságából, mind a munkaidőt tekintve, mint pedig a távolságot tekintve – hangsúlyozza Csenteri-Dénes Ildikó.

A régebbi generációra a lineáris növekedés volt igaz, tehát ha pályakezdő vagyok, kevesebb pénzem van, és ahogy haladok előre, úgy egyre több. A magasabb életkor magasabb fizetést jelentett. A korábbi generációk inkább a hosszú távú munkát és a biztonságot helyezték előtérbe. Az X generációsoknál ez a lineáris modell már nem érvényesült. Itt az a jellemző, hogy aki többet tud, az kapja a többet, illetve aki jobban könyököl, annak lesz jobb pozíciója.

Az Y generáció már igazi értéket akar a munkában. Igazán értékeset, valódit akarnak létrehozni. Fontos a karrier, a csapatmunka és a munka-magánélet egyensúlya is. Aztán van a mostani egyetemista korosztály, akik sokkal gyorsabb karrierre vágynak, kisebb projektekben gondolkodnak. Míg az úgynevezett baby boomereknél a 20-30 éves munkaviszony volt csak elképzelhető, a Z generációnál már örülünk, ha öt évig maradnak a cégnél. Ezzel csak akkor van gond, ha ezt nem őszintén kommunikálják maguknak és a munkáltatójuknak – mondja a szakember.

A munkaerőpiacon az is jellemző, hogy nagyon éles a verseny a munkavállalókért, a munkáltatók egymásra licitálnak, hogy megkapják a legjobb munkatársakat. A mostani piacon a munkavállalók sokkal gyorsabban, könnyebben váltanak. Megnőtt a mobilitás, főleg itt, Sopron környékén a határ közelsége miatt.

Míg régebben jellemző volt a multicégeknél is akár a 12-14 órás munkanap, addig a mai Z generációsok ezt már nem fogadják el. Nagyon fontos számukra a munka-magánélet egyensúlya, hogy fel tudjanak töltődni, ki tudjanak teljesedni, legyen saját hobbijuk, életük. A munkáltatók kezdik felismerni azt, hogy a feltöltődött, testben és lélekben jó állapotban lévő munkavállaló tud igazán jó teljesíteni a munkában.

Egyre magasabbak az elvárások a munkavállalói oldalon a munkahelyi körülményekkel kapcsolatban is. Ma már nem szívesen mennek egy ablaktalan helységbe összecsuklós székek közé, hanem nagyon fontosak lettek a világos, nagyobb, nyitott terek, a megfelelő infrastruktúra. Fontosnak érzik a személyes szabadságot, hogy a munkahelyen belül is legyen önálló döntési, felelősségi körük, hogy valami kreatív értéket tudjanak teremteni.

 

A cégek nagyon sokat foglalkoznak az értékeikkel, azonban észlelhető, hogy a vallott és követett értékek nem mindig azonosak. Ez a munkavállalókra is igaz. Nagyon fontos, hogy a tudatos munkavállaló tudatában van annak, hogy milyen értékei, milyen pozitív tulajdonságai és milyen kiaknázatlan lehetőségei vannak.

A munkaerőpiacon nagyon sok az előítélet, a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Nagyon sok a hazugság. Ez azért van, mert sok esetben a munkavállaló nem teljesíti a cégnek tett ígéretét, és a cég sem teljesíti az ígérteket. Legyen szó a munkaidőről vagy a fizetés emeléséről, nagyon sok a mismásolás – meséli tapasztalatait a HR-szakember.

Sokkal tovább tart az integrálása a munkavállalóknak, mert sokkal több figyelmet, időt, energiát igényel az, hogy valaki elkezdje jól érezni magát egy munkahelyén, elkezdjen jól teljesíteni. Mindkét oldalról jellemző a bizalmatlanság. Rengeteg munkavállaló megígérte már, hogy eljön interjúra, de nem jött. Vagy betanították, szántak rá időt, energiát, majd az első adandó alkalommal továbbállt. Ugyanez a hozzáállás jellemzi a munkavállalót is: a korábbi cégénél elszenvedett traumákat a mostani cégnek kell úgymond begyógyítania. Egyre gyakoribbak a munkahelyi, verbális bántalmazások. Legyen szó a munkavállalók egymás közötti kommunikációjáról vagy akár a felettes-beosztott kommunikációjáról. A generációk nehezen dolgoznak együtt. Az emberek 70 százaléka nem abban dolgozik, amiben valóban szeretne, amiben valóban jó.

Azért fontos az önismeret, hogy az ember tisztában legyen a saját képességeivel, értékeivel és folyamatosan azt a munkát végezze, amiben örömét leli, és amiben ki tud teljesedni.

Nem könnyű a HR-esek dolga, mert míg régen egy pozícióra felvettek egy embert, addig most egyénre szabott munkaköröket kell kitalálniuk, hogy meglegyen a lehetősége a munkatársnak mind az önmegvalósításra, mind pedig a magánéletre.

A munkavállalók mi alapján választanak munkahelyet?

Kell az anyagi biztonság.

Kell az érzelmi biztonság.

Jobb, emberséges munkahely.

Jobbat szeretnének, mint az előző volt.

Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mit akarunk valójában, mert csak ennek tudatában vagyunk képesek jó munkahelyet választani. Elsősorban élményeket és érzéseket keressünk, ne csak feladatokat!

Még izgalmasabb viszont az a kérdéskör, hogy mi alapján váltanak az emberek munkahelyet?

A felettessel való összetűzés. Személyes szabadságjogok megcsorbítása, embertelen bánásmód, nem tudja a vezető kezelni a konfliktusokat, nem áll ki a munkatársaiért, levegőnek nézi azokat. 100 százalékos teljesítményt kér nulla betanítással. Kevés az őszinte beszélgetés, nincs emberi odafordulás. Konkurenciát lát a munkatársban. Vezetői zsarolás: majd kirúglak, majd jön helyetted jobb. Ilyenkor sérül a legalapvetőbb szükségletünk: a bizalom, a biztonság. A kollégák esetében fennáll az energiavámpírság, rossz közhangulat; kirekesztőek, klikkesednek, nem segítőkészek. Miattuk is el lehet menni. Az idő tekintetében sincs meg az egyensúly. A munkaidővel is vannak problémák: vagy túl sokat dolgoznak, vagy az is előfordul, amikor valakinek nem hatékony a munkavégzése, a felettese erre nem figyel, és az okozza a problémát, hogy egy 8 órás munkaidőkeretből mindösszesen 2 óra a hatékony munkavégzés, emiatt fölöslegesnek érzi magát a munkavállaló. A sok ingázás is nagyon stresszes tud lenni, amíg bejutunk a munkahelyre. Probléma lehet az is, hogy nincs fejlődési, előrelépési lehetőség, vagy ez csak egy illúzió, ígérgetés. Nem támogatják a tanulást, értelmetlen feladatokat adnak.

Ha valaki nem mond ugyan föl, de problémái vannak, akkor megjelenik az elégedetlenség, a megalkuvás, aminek negatív hozzáállás, hibáztatás, kiégés lesz a vége. Ebből következnek a testi-lelki tünetek, pszichoszomatikus betegségek, megromlanak a kapcsolatok saját magunkkal, a családdal, a barátainkkal, mert másokat hibáztatunk. Csökken az életminőség. Óriási hiányállapot alakul ki.

Mi kell ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb munkahelyet?

• Önismeret, hogy tisztában legyünk az értékeinkkel, azzal, hogy mit szeretnénk.

• Egy jó álláskeresési stratégia.

• Egy szuper önéletrajz.

• Magabiztos fellépés és kitartás.

Ez egy folyamat: van kellő önismeretem, amit folyamatosan fejlesztek, látom a célt, amit el szeretnék érni, de ezt életszakaszonként újra kell gondolni. Kell egy döntés és amellett való elköteleződés, hogy ezt szeretném, erre szeretnék haladni. A legfontosabb pedig a cselekvés. Nem szabad elfelejteni, hogy élvezni kell az utat, mert az út a cél. Mindig élményeket és érzéseket keressünk és ne feladatokat. Ezeket megfogadva nagy eséllyel találhatjuk meg a számunkra legjobb munkahelyet, ahol boldogok lehetünk.

Képek forrása: pixabay.com