Várostörténeti, helytörténeti, építéstörténeti, művészettörténeti, politikatörténeti értékeket, információ- és tudásanyagot közvetít a város két, a Fő téren található emblematikus épülete, a soproni városháza és a vármegyeháza – mondta el Tóth Éva önkormányzati képviselő, kulturális tanácsnok a kulturális örökség napján tartott esemény alkalmával, amikor vezetett látogatásra várták az érdeklődőket a két Fő téri épületbe.

Mindezeknek a vonatkozásoknak az izgalmas történeteit a helyszínen átélni különleges élmény, amely történelmi összefüggéseiben láttatja Sopron város szerepét a nemzet történelmében a legkorábbi időktől, az 1277-es szabad királyi városi rangot jelentő éven át, az 1921. évi népszavazás vagy az 1989. évi páneurópai piknik időszakáig és egészen jelenünkig és azt is, amiként ezt a soproniak a különböző korokban megélték – tette hozzá a kulturális tanácsnok.

Sopron szívében 1497 óta működik a várost irányító intézmény, a városháza, amely majdnem 400 évig szolgálta a várost. A mai eklektikus stílusú épületet 1896-ban, a millennium évében avatták fel. Az országban ekkor egyedülálló esemény volt, hogy egy város új városháza avatásával ünnepli a millenniumot – mondta el dr. Brummer Krisztián, az iroda vezetője, akinek izgalmas ismertetője arról is szólt, hogy Soproni Levéltárban ma is látható az a faragott ajtó az 1700-as évekből, amely a régi városháza egyetlen megmaradt darabja, és szó esett a nagytermet díszítő Sterbenz Károly soproni művész falfestményeinek szimbolikájáról is.

Dr. Németh Ádám, a Soproni Járási Hivatal vezetője a Fő tér 5. szám alatti, 1829 és 1834 között Hild Vencel klasszicista tervei alapján épült vármegyeházában vezette végig a látogatókat. Az impozáns épület háromszögű oromzatán a régi Sopron vármegye címere látható, melyet Stróbl Alajos készített 1919-ben. A díszteremben emléktábla őrzi gróf Széchenyi István emlékét.

A szintén az épületben működő Soproni Levéltár a harmadik legjelentősebb az országban. 1162-től kezdve őriznek itt okiratokat. A gyűjtemény egyik legérdekesebb darabja az a királyi leirat, melyben 1525-ben II. Lajos megtiltotta a Fő téri Patika-ház lebontását. Ezt az okmányt tartják nyilván a magyar műemlékvédelem első emlékeként – mondta a hivatalvezető.

Az épület ma a Soproni Járási Hivatal székhelye. A hivatalvezetői irodán (egykori főispáni fogadóterem) kívül az épületben található a korszerűen kialakított egyik soproni kormányablak is (az egykori siralomház helyén), valamint a járási hivatal több szervezeti egysége (Hatósági Osztály, Népegészségügyi Osztály, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály). Az elmúlt években az épület belső tere is jelentős mértékben felújításra került. A mintegy 60 kormánytisztviselő így ma már szép, méltó és történelmi értékekben gazdag munkakörnyezetben dolgozhat nap mint nap a közfeladatok ellátása során, az állampolgárok, ügyfelek érdekében.