Nem esett messze az alma a fájától - mondhatnánk Bikkes Nándorra. A nyolcadikos licistának ugyanis orvosok a szülei és távolabbi felmenői között is találunk gyógyítót. Ez azonban önmagában még nem jelentene egyenes utat a kiváló bizonyítvány és az olyan szintű tájékozottság felé, ami Nándit jellemzi. Az iskolaorvosra például a védőoltás beadása közben gyakorolt akkora hatást, hogy dr. Mészáros László a Líceum igazgatójának is elmesélte, milyen jót beszélgetett a fiúval vírusokról, vakcinákról, immunrendszerről. Ez ugye azért nem általános egy 13 éves kamasz esetében?

Megkérdeztük Bikkes Nándort, hogy is volt ez az eset az orvosi szobában?

- A Hepatítis védőoltás ismétlését kaptam még a nyáron, és tényleg jól elbeszélgettünk a doktor úrral. Aztán a közelmúltban újra találkoztunk és folytattuk. Elmondtam, miket olvastam a Covidról, a védőoltásról, általában a vírusokról és a vakcinákról, de azt nem gondoltam, hogy ennek ilyen hatása lesz - mondja szerényen Nándi. Ezek után mit gondol egy felnőtt? Hogy Bikkes Nándorból szüleihez hasonlóan orvos lesz. De Nándi okosabb.

- Még csak tizenhárom múltam, sok minden érdekel és egyáltalán nem biztos, hogy orvos leszek. No persze az is lehet, de inkább kutató - igazítja helyre a dolgokat a licista.

Nándi sokat kérdez, a szülei pedig szívesen válaszolnak neki, tájékozottsága egyik része innen ered.

- Ha egy téma érdekel, akkor annak szeretek utánajárni. Ilyen a Covid is. De ilyen volt például a devecseri vörösiszap-katasztrófa. Számomra ijesztőek ezek az emberek halálával járó katasztrófák, foglalkoztatnak, megérintenek. Ezért minél több információt akarok tudni róluk. Megkérdezem ilyenkor a szüleimet, vagy utánaolvasok a történéseknek. Ilyen vagyok egész kicsi korom óta, azt hiszem, felnőttként is olyasmit szeretnék majd csinálni, ami segít az embereken.

Nándi választékosan beszél, szókincsén érződik, hogy sokat olvas. Innen ered tájékozottságának másik része.

- A könyvek tekintetében mindenevő vagyok. Most Tom Sawyer kalandjait olvasom, az egyik kedvencem pedig A nagy Gatsby. Nekem még a kötelező olvasmányok is tetszettek, az Egri csillagok például - vall őszintén a nyolcadikos licista. Nem akar dicsekedni, alig lehet kihúzni belőle, hogy kitűnő a bizonyítványa. A biológia különösen érdekli, de kiváncsi a matematika, a fizika, a kémia összefüggéseire is. Az idegen nyelveket is szívesen tanulja; a Líceumban az angolt, különtanárnál a németet.

De nehogy azt higgye bárki, hogy Bikkes Nándor egy könyvmoly, s nincs meg benne a kamasz fiúk lendülete! Bár erről inkább a szülei mesélhetnének...

- A gokart a hobbim, már versenyszerűen űzöm. Nem veszélyes, dehogy! Amikor úgy érzem, ez már majdnem az, akkor lassítok... - mondja magától értetődően. Ezen kívül hat éves kora óta űz egy japán küzdősportot, amit ugyan a vírushelyzet miatt most hanyagolnia kell, de azért a megfelelő mozgások gyakorlását otthon sem felejti el. Nyaranta pedig búvárkodik.

Az is sokat elárul Nándiról, hogy a kérdésre; egy optimista forgatókönyv szerint hol látná magát szívesen húsz év múlva, így válaszol:

- Még fiatal leszek, de remélem már megteremtem addigra az anyagi biztonságomat és a munkahelyem mellett jut időm a hobbijaimra. Tudom, hogy a legjobb, ha az ember a munkáját is örömmel végzi, de azért kellenek olyan tevékenységek, amik feledtetik a nyomasztó felelősséget, ami a felnőtt léttel jár, és amik ellazítják az embert.
 

Hát, ez már felér egy életvezetési tanácsadással a tizenhárom éves Bikkes Nándortól. Az okos és érzékeny kamasz a végén mégis keresi a megfelelő szavakat amikkel pontosan körülírhatná, mit jelent neki a Líceum.

- A Hunyadiba jártam alsóba, szerettem, jó suli, de a Líceum más. Már az nagyon jó érzés volt, hogy tíz évesen gimnazista lehettem. Nem tudom jobban megfogalmazni, mint hogy a Líceumban otthonosan érzem magam.