Ma már a betöltött 24. terhességi hét jelenti az élveszülés alsó határát, életfunkcióját tekintve azonban minden, a 37. terhességi hét előtt született újszülött koraszülöttnek számít. Az anyaméhben kimaradt fejlődést - érettségi állapotuktól függően - mesterségesen kell hozzápótolni. Sopronban évente átlagosan 100-120 idő előtt érkezett újszülöttet kezelnek a gyógyközpont Koraszülött részlegén.

A koraszülöttség krónikus állapot, mindig egy közösséget, családot érint. Ezek a gyerekek gyakran látási, hallási, mozgásfejlődési vagy ortopédiai problémákkal küszködnek, melyek nehezítik a későbbi beilleszkedésüket a különböző társadalmi csoportokba. 

A szakemberek szerint meg kell tanulnunk szembenézni azzal, ami történt: ahhoz, hogy egy (élet)helyzetet uralni tudjunk, előbb elfogadnunk, majd megszeretnünk kell azt. Mindez nem könnyű: ahhoz, hogy előnyt tudjunk kovácsolni a hátrányból, hogy a koraszülés tényét hosszú távon az illető hasznára tudjuk fordítani, ahhoz az érintett családok, a szakma és a civil szervezetek erős összefogására van szükség.

A perinatológia (azaz a születés körüli eseményekkel foglalkozó klinikai tudomány) napjainkban nagy erőkkel vonja be tevékenységébe a civil szervezeteket, úgy mint a Koraszülöttekért Országos Egyesületet (KORE), vagy a Melletted a Helyem Egyesületet. E szervezetek segítik az egészségügyi szakszemélyzet, a döntéshozók, illetve a koraszülött gyerekek szülei közötti párbeszédet.

A november 17-i világnapon a szolidaritás jeleként országszerte a koraszülötteket jelképző lila színbe „öltözik” számos középület. A Lánchíd mellett többek között a szentendrei városháza homlokzatát és a soproni Tűztornyot is ezzel a színnel világítják meg.