A kormány számára kiemelten fontos, hogy a gazdasági növekedés meghaladja a 3%-ot, melynek köszönhetően az államadósság csökken és a lakosság is megérzi a hatását. A 21 pontos gazdasági akciótervvel a fiatalokat, a nyugdíjasokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat is támogatja a kormány - jelentette ki Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója a Hét témája című műsorunkban. A politológus a gazdasági akcióterv legfontosabb intézkedéseiről, az elhibázott brüsszeli gazdaságpolitika következményeiről, valamint a nemzeti konzultáció jelentőségéről is beszélt.
21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el a kormány, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán. Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója az akcióterv jelentőségéről is beszélt a Hét témája című műsorunkban.
Az akcióterv legfontosabb intézkedései közé tartozik a megfizethető lakhatás biztosítása, főleg azokban a városokban, ahol ipari beruházások zajlanak és az országhatár közelében helyezkednek el. Sopronban a városba költözött ingázók és a fiatalok lakhatásának a segítése szempontjából is kiemelt jelentősége van ennek az intézkedésnek. Fontos lépés a Demján Sándor Program elindítása, mely a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét javítja.
A politológus kiemelte: az elhibázott gazdaságpolitika következményeként számos nyugat-európai országban jelentősen visszaesett a gazdasági növekedés, viszont a magyar kormány célja, hogy a gazdasági növekedés meghaladja a 3%-ot.
Az elhibázott gazdaságpolitika következményeként Németországban 0,1 %-os, Franciaországban és az Egyesült Királyságban pedig mindössze 0,5%-os gazdasági növekedésről beszélhetünk. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a nyugat-európai cégek négyszeres áron vásárolják a gázt az Egyesült Államoktól. Ennek következményeként számos gyár költözik a térségbe, mely a munkahelyteremtés szempontjából pozitív hatással van a magyar gazdaságra. A 3%-os gazdasági növekedés elérésével példát mutatnánk a nyugat-európai országoknak és lépést tudnánk tartani a visegrádi országok gazdasági növekedésével.
Az Európai Unió több szempontból is rossz irányba halad, hiszen számos esetben a piaci gondolkodás helyett ideológiai célokat akar megvalósítani. A 21 pontos gazdasági akcióterv kimondja, hogy attól kell energiát vásárolni, aki olcsón adja. Azt látjuk, hogy a nyugat-európai országok szivárványkoalíciói leválnak az orosz energiáról és sokkal drágábban vásárolnak energiát, mely a cégek és sokszor a lakosság számára is megfizethetetlen - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
A nemzeti konzultáció azért is fontos, hogy a legfontosabb gazdasági kérdésekről az emberek elmondhassák a véleményüket. Az Amerikából és Brüsszelből finanszírozott dollárbaloldal, valamint a Tisza Párt is úgy vélekedik, hogy nincs szükség orosz energiára és le kell válni a keleti kereskedelemről. Ennek az lenne a következménye, hogy Magyarországon is négyszeres áron vennénk az energiát, valamint a cégek is elvándorolnának az országból. A gazdasági semlegesség lényege, hogy továbbra is a nyugati szövetségi rendszer tagjai maradunk, viszont a jövőben sem fogadjuk el az elhibázott brüsszeli szankciókat. Az a cél, hogy a keleti és nyugati kereskedelem központjává váljunk.
zárta a politológus.
Borítókép: pixabay
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2F2024%252010%2520okt%25C3%25B3ber%2Fbusinessman-5669431_1280.jpg)