Kiss József, a Soproni Petőfi Színház igazgatója interjúban beszélt az új tervekről és a következő évadról:

Milyen elképzelésesekkel, tervekkel, gondolatokkal vállalta el ezt a feladatot?

Számomra derült égből jött, de nem villámcsapásként, hanem hatalmas, boldogító meglepetésként. Olyan feladatot kaptam, ami egyszerre felemelő, boldogságos, megtisztelő, ugyanakkor nagyon nehéz. Az összetettsége adja a nehézségét, de én szeretem a kihívásokat.

A legfontosabb cél, hogy mielőbb tisztán lássunk, a színház művészeinek, minden dolgozójának biztonságot teremtsünk, és évadot hirdessünk. Ezt az évadzáróval egy időben, június 21-én fogjuk megtenni. Olyan évad lesz ez, amely hitünk szerint elnyeri a nézők tetszését, s amelyben minden művész megtalálja a maga örömét és feladatát. Eperjes Károly mint művészeti vezető már előkészített egy tervezetet, amely nagyban segíti a munkámat.

A Soproni Petőfi Színháznak kis létszámú társulata van. Ez a pici társulat önmagában nehezen képes létrehozni egy egész évadot, tehát továbbra is szükség lesz vendégművészekre. Egyrészt kiváló, országosan ismert színészekre, alkotókra, másrészt a művészi fejlődést elősegítő, fiatal tehetségekre, mivel a színház fiatalok nélkül elképzelhetetlen.

Olyan színházat szeretnék, amelyben mindenki „szerelmes” a színházba. Szeretném elérni, hogy minden kollégám akarjon a részese és művelője lenni a színház szépségének, romantikájának, színességének, titokzatosságának. Színházat létrehozni áldozatot követel az alkotás minden résztvevőjétől, ezért kell, hogy az alkotás szenvedélyes vágya vezéreljen mindannyiunkat. Az alkotás vágya, amely meghozza a nézők elismerését is, és magával ragadja őket. Az embert az öröm tartja életben, örömmel kell tehát dolgozni. Szerelemmel.

Egy nagyon sikeres darabbal debütált Sopronban. Van a tarsolyában olyan előadás, amelynek ön a rendezője, és várható az évadban?

Természetesen. Ez egy fájóan szép történet a párkapcsolataink fontosságáról, egymás iránti felelősségünkről, a lelkünk felfelé törekvéséről. Bízom benne, hogy megérinti a fiatalabb és idősebb korosztályt is, s alkalmat ad saját belső életünk átgondolására. Remélem, sikerül létrehoznunk, egyelőre most ennyit mondanék.

A Soproni Petőfi Színház nagy figyelmet fordít az ifjúság és a gyerekek színházi nevelésére. Ezzel kapcsolatban milyen tervei vannak?

Az évad az előző évekhez hasonlóan a középiskolás, felsős, alsós és óvodás korosztály számára is kínál előadásokat, én magam is kiemelten kezelem ezt a területet. Emellett, figyelemmel arra, hogy a színház drámapedagógiai munkájának sikerességét számos intézményvezetői visszajelzés igazolja, tovább folytatjuk a felsősöknek szóló színházi nevelési előadásokat. Terveink között szerepel az országosan sikeresen futó Ádámok és Évák Ünnepe című nagyhatású, a diákokat a színház közegébe vonzó közösségi program megvalósítása is. Ugyanígy fontosnak tartom, hogy a családok számára közös élményt nyújtsunk bérletszünetes előadásokkal, családi matinékkal. Vidéki színházként alapvetően fontos számunkra a bérletrendszer fenntartása, amely megadja a tervezhetőség biztonságát és a bérletesek támogató kapcsolatát a színházzal. Ez egy bizalmi helyzet. A színházat ez a bizalom tartja fenn. A következő évadunkban marad tehát a bérletrendszerünk, de a jövőben természetesen nyitottak vagyunk a megújítására.

Végezetül mit üzenne a várható évad elé?

A színház fontos, nagy kaland, mással nem pótolható élményforrás, az önmegismerésnek olyan tükre, amelybe nézve az örömünk hatványozódik, és a fájdalom is katartikus életerővé alakul át. Kívánom, hogy alkotók és nézők vesszünk el együtt ebben a „szerelmes őrületben” a következő évadban is.