Az első BASIC-program 1964. május 1-jén hajnali 4 órakor futott le. Kemény vallotta: „A BASIC-nyelvet nem azért találtuk ki, hogy egy újabb számítógépnyelvet csináljunk. Azért találtam ki, mert úgy éreztem, hogy a számítógépet hozzáférhetővé kell tenni minden egyetemi hallgató számára."

Kemény a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője is volt. Felesége egy 200 km távolságban lévő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet”, amelyen keresztül levelezhettek.

27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját.

1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. Lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára.

A kifejlesztendő számítógépes nyelvvel kapcsolatos igényeket Kemény így fogalmazta meg:

1. A nyelvet a kezdő is könnyen megtanulhassa.  2. Sokoldalú nyelv legyen: bármilyen célra készülhessen program.  3. Magas szintű utasításai utólag tanulhatók, árát ne a kezdő fizesse, hanem a haladó.  4. A nyelv legyen interaktív használó és számítógép között.  5. Világos, érthető hibaüzeneteket adjon használóinak.  6. Kis programokra gyorsan válaszoljon.  7. Használható legyen a gép szerkezetének ismerete nélkül.  8. Védje a használót a computer operátorrendszerének gondjaitól.

A Kemény – Kurtz szerzőpáros által kidolgozott Basic óriási karriert futott be, több, később kifejlesztett programnyelv alapjává vált, többek közt a Visual Basic is erre épült. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: Kemény János 1962-ben

Forrás: Google Arts & Culture