Az Esterházy-kastély kék-fehér falfestményei a 18. században divatos és fényűzőnek számító, távolkeleti divat - európai virágzásának a csúcspontján készültek. Páratlan művészettörténeti értékként kínálnak lenyűgözően egyedi látványt.

Az eredeti művek annak idején nagyon felértékelődtek a kereslet miatt, s nem mellesleg sokat kellett várni a műtárgyakra a nagy távolság miatt. Az európai mesterek így megpróbálták leutánozni a kínai művészek munkáját, ám a szimbolika erősen keveredett.

 - Ez a terem a mai naptól már tárlatvezetéssel látogatható a nagyközönség számára is. Az volt a célunk, hogy hangsúlyozzuk a távol-keleti motívumvilág megjelenését Eszterháza falain, tárgyain, iparművészeti és képzőművészeti alkotásaiban. Az Esterházyak által is követett kordivatként a kínaizáló formaelemek és díszítés a leggazdagabb formákban jelenik meg a kastély barokk és rokokó művészeti környezetében. A Magyar Kultúra Napján az erre az alkalommal kiállított chinoiserie kerámiák teszik még szemléletesebbé a barokk miliőben megjelenő kínai motívum-világ gazdagságát az új kiállítótérben Ez fontos, mert Eszterháza kínaizáló falfestményei szervesen kapcsolódtak a terek egykori funkciójához, azokat az egykori berendezésekhez, bútorokhoz igazították- mondta el kérdésünkre Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Központ ügyvezetője.

A lakosztály dr. Ugron Zsolna, az MTÜ Zrt. programigazgatója ajánlásával nyílt meg, aki kiemelte: egy olyan térben állunk, ahova évszázadokon keresztül belépni is csak nagyon keveseknek volt a kiváltsága. A távol-keleti motívumok különféle tárgyakon is visszaköszönnek, nemcsak a falakon, hanem porcelánokon, teáskannákon. Eszterházán ezek a falfestések azért is különlegesek, mert ilyen nagy falfelületen, ilyen nagy kiterjedésben egyedülállóak Európában. Azoknak, akik ezekre a tárgyakra vágytak, talán kicsit az is lehetett a céljuk, hogy kicsit birtokoljanak ebből a mesés, távoli, titokzatos, fűszeres világból egy darabot.

A fehér-kék falfestést részletezve kiemelte: szinte egy képeskönyvet láthatunk, hiszen az egész chinoiserie egy elképzelt fiktív, filozofikus világ. A különböző távol-keleti országoknak a motívumkincseit keveri, de feltűnően nagyon sok európai motívum is van, megjelennek a mitikus lények is, amik a kitalált fantáziavilág szüleményei. Képeskönyvként a tervezőnek, a falfestőnek, talán a megrendelőnek a mesevilágát tükrözi. Belépve ebbe a 18. századi mesevilágba, mi is utazhatunk térben és időben is.

- Amit leginkább irigyelhetünk azoktól, akik ilyen világot teremthettem magunk köré, az leginkább a vágyakozásnak az a lehetősége, hogy elképzelhették, milyen a világnak az a része, amit nem ismernek. Ez az érzés a mi világunkban már majdnem elképzelhetetlen, mert a technikának köszönhetően mi mindent azonnal és úgy látunk, ahogy van. Így azt gondolom, mindenkinek felüdülés lehet ide belépni és elábrándozni ebben a csodálatos világban- mondta a programigazgató.