Eszterháza szimfóniái XXII.
12 év – 21 hétvége – 92 szimfónia. Vashegyi György és az Orfeo Zenekar 1998 és 2009 között nagy jelentőségű Haydn-ciklust vitt végig Fertőd-Eszterházán, melynek keretében Haydn óta első ízben adta elő a mester valamennyi London előtt született szimfóniáját keletkezésük helyén, korabeli hangszereken és a korabeli előadói létszámnak megfelelő együttessel. 2019 óta e monumentális vállalkozás folytatódik a kastély falai közt.
A francia Opéra Magazine „Diamant de l’Opéra”, a „Diapason D’Or” és a német hanglemezkritikusok díjával is kitüntetett Orfeo Zenekart olyan világhírű karmesterek, mint Helmuth Rilling, René Jacobs, Philippe Herreweghe, Masaaki Suzuki, vagy Fischer Ádám után most is Liszt-díjas alapító karmestere vezényli. Vashegyi György mára elmélyült Haydn-értelmezését leginkább néhány európai kritikusának szavaival lehet összefoglalni: „fenséges, rugalmas és drámai gesztusaiban azonnal szembeötlik […] a hangszínek és a tagolás iránti érzék; […] Vezénylésének következetessége és szilárdsága elvitathatatlan szakértelemről tanúskodik […] képes jól artikulálttá, változatossá és kontrasztossá tenni minden egyes részt, továbbá megtalálni azok karakterét és érzelmi kihívásait […] vezénylete dinamikus, változatos, színes, ésszerű módon energikus, ugyanakkor képes a gyengédségre.”
A versenyművek szólistája Berecz Mihály, a fiatal magyar pianista-generáció legkiemelkedőbb egyénisége lesz, aki mentora Kocsis Zoltán vezényletével tizenhat évesen mutatkozott be a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. 2018-ban arany minősítést nyert a II. Manhattan Nemzetközi Zenei Versenyen és elnyerte a londoni Királyi Zeneakadémia Harriet Cohen díját is. Több nemzetközi mesterkurzuson olyan művészekkel dolgozott mint Arie Vardi,Vásáry Tamás, Pascal Devoyon, Imogen Cooper és Malcolm Bilson. A zenekritikusok is elismerően nyilatkoznak kifinomult, stílus- és kottahű, ugyanakkor felszabadult, energikus interpretációiról.
A koncerteken fellépő művészek:
Berecz Mihály – fortepiano
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Paulik László – koncertmester
Vashegyi György – karmester
Akárcsak Shakespeare tragédiáiban
2019. július 31., péntek 19.00
Apollo-terem
J. Haydn: 43. Esz-dúr „Merkúr” szimfónia
J. Haydn: 91. Esz-dúr szimfónia
L. van Beethoven: B-dúr zongoraverseny Op.19
Haydnt oxfordi díszdoktorrá avatásakor a European Magazine levelezője így jellemezte: „ez a zenei Shakespeare – ez a zenei Drawcansir, aki egy kerub énekével is felveszi a versenyt, és megbabonáz egészen a balladáig terjedő valamennyi árnyalattal – egy olyan zseni, akinek sokoldalúsága magában foglalja a harmónia minden erejét és a dallam minden energiáját, pátoszát és szenvedélyét! Aki képes megrémíteni a mennydörgésével, vagy együtt csicseregni egy madárral!”
Haydn viszont – egy harmadkézből származó tudósítás szerint – ekként alkotott őszinte véleményt Beethovennek a műveiről: „Véleményem szerint az ön műveiben mindig lesz valami – ha nem is különcködő, de legalábbis szokatlan: az ember gyönyörű dolgokat, sőt csodálatra méltó részleteket talál majd bennük, viszont itt-ott valami különöset, sötétet, mivel ön maga is kissé baljóslatú és különös, és a muzsikus stílusa mindig az emberé magáé. Nézze meg az én kompozícióimat. Gyakran talál majd bennük valami joviálisat, mert magam is ilyen vagyok; egy komoly gondolat mellett egy vidámat lel, akárcsak Shakespeare tragédiáiban.”
Az élet kristálygömbje
2019. augusztus 1., szombat 19.00
Apollo-terem
J. Haydn: 42. D-dúr szimfónia
W.A. Mozart: B-dúr zongoraverseny KV450
J. Haydn: 89. F-dúr szimfónia
„Mozart […] az élet minden aspektusát felmutatja kristálygömbjében. Mozart zenéje dráma, párbeszéd, szereplőinek szüntelen jellemzése ... nem beszél önmagáról: ő mindnyájunkról szól, az emberi faj muzsikáját írja, miközben kezében tartja a fonalat, amely az isteni princípiumhoz köti.” – nyilatkozta a világhírű zongoraművész, Piotr Anderszewski.
„Mindkettőt olyannak tartom, amelyek megizzasztanak” – írta Mozart az önmaga számára írt, 1784-ben nagy sikerrel bemutatott versenyművekről. A B-dúr darab rendkívül komplex és virtuóz, mely kiemelkedő helyet foglal el szerző egyedülálló zongoraverseny-sorozatában is. A koncertet két lebilincselő Haydn szimfónia keretezi. Szimfóniái előadásával kapcsolatban maga Haydn írta az 1780-as évek végén: „Tisztelettel kérném megmondani az hercegi karnagynak, hogy ezt a három szimfóniát, sajátos effektusaik (sokféle szokatlanságuk) miatt az előadás előtt legalább egyszer gondosan és különös figyelemmel próbálják össze”.
A kisasszony
2019. augusztus 2., vasárnap 19.00
Apollo-terem
J. Haydn: 30. C-dúr „Alleluja” szimfónia
J. Haydn: 24. D-dúr szimfónia
W.A. Mozart: Esz-dúr „Jeunehomme” zongoraverseny KV 271
„Mióta Haydn megváltoztatta vagy újra megadta a bécsi muzsika hangját, az ugyan karakteresebb, mint valaha, … a méltóságból viszont ... túlságosan a játékosságba süllyedt. [...] Úgy látszik, a színház világából kitiltott kis komika a zeneművészetnél könyörgött bebocsáttatásért; a láthatólag jó kedélyre termett pap [Haydn] szíve meglágyult, megragadta a mulatságos szerzetet, s betaszajtotta a templomába – azóta nevetünk a bécsi zenén.” – írta C. L. Junker 1776-ban. A szimfónia irodalmának bölcsője Haydn Eszterházája. E korai művek nélkül elképzelhetetlen lett volna a műfaj későbbi, több évszázados sikertörténete. Mozart a „Jeunehomme” melléknevű, egyik legkifinomultabb, legszervezettebb zongoraversenyét egyes feltételezések szerint Victoire Jenamynek írta, aki 1776-ban feltehetően Salzburgban is megfordult. A „kisasszony” Mozart barátjának, a 18. század legjelentősebb koreográfusának, az 1770-es években Bécsben tevékenykedő és társulatával 1772-ben Eszterházán is vendégszereplő Jean George Noverre lánya volt.
Borítókép: illusztráció!