A 2500 lelkes Fertőrákos Soprontól 10 km-re, a Fertő-tó partján helyezkedik el. Nevét a településen keresztül folyó, rákokban gazdag patakról kapta. Az egyetlen olyan község Magyarországon, amit egykori városi rangjának köszönhetően kőfal övez és szinte minden épülete műemlék. Ismert volt már a római korban: erről tanúskodik a Kőfejtő és a Mithras-szentély is. Területe a 11. században a Szent István király által alapított győri püspökség legnyugatibb birtoka lett. Középkori oklevelekben 1199-ben tűnt fel neve Rakus-ként. Neve a középkorban a soproni városvezetés és a győri püspökök közötti pereskedéssel kapcsolatban bukkant fel gyakran a forrásokban, majd a 16. század végétől, a török hódoltság ideje alatt majd másfél évszázadra a győri püspökök székhelye lett. A javarészt németek lakta település életében a német anyanyelvű lakosság 1946-os kitelepítése sorsfordító esemény volt. A Németországba kitelepített német ajkúak helyére a Felvidékről elűzött magyar családokat telepítettek le.

A község területén 10-12 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger hullámzott, az ebben élő mészvázú állatok maradványaiból alakult ki az itt bányászott lajtamészkő. Az üledékes kőzetben ma is láthatóak helyenként megkövesedett állati maradványok – ezek mintegy természetes díszítést biztosítanak a belőle faragott szobroknak vagy épített falaknak.

Már a római időkben, a Kr. utáni 2. században megkezdték a mai település helyén a mészkő kitermelését: Sopron elődjének, Scarbantia falainak egy része is ebből épült. A 13. század elején szerzetesek szállították el innen azt mészkövet, amelyet a lébényi Szent Jakab-templom építéséhez használtak fel. A legtöbb követ a 19. században termelték ki a kőfejtőből, ekkor épült fel számos soproni és bécsi épület (a városháza, az egyetem, a Fogadalmi templom, a Művészettörténeti és a Természettudományi Múzeumok). A püspökök is jó hasznát vették természetesen a kiváló minőségű építőkőnek: Fertőrákos többször újjáépített római katolikus temploma mellett a Püspöki kastély is rákosi kőből épült, ahogy a győri székesegyház 1823-ban felújított oromfala is. A településen azonban nem csak ez az egy kőfejtő működött: a macskakői erdőben fellelhetők két, már régebben elhagyott kőfejtő nyomait, és még néhányat a Rákos-patak mentén. Egy kőfejtő még napjainkban is működik a fertőmeggyesre vezető műút mentén: itt kisebb mennyiségben szobrászok, művészek munkadarabjaihoz termelnek ki kőzetet.

Az I. világháború után egyre inkább elterjedt a műkő és a vasbeton használata, így fokozatosan kiszorult az építkezéseknél a költségesebb terméskő. A kőfejtés ugyan még a II. világháborúig folyt, de jóval kisebb mértékben, mint korábban. 1944 végén zsidó foglyokat dolgoztató kényszermunkatábor működött a kőfejtőben, 1948-ban aztán végleg befejezték a kitermelést.

A sokszáz éves kitermelés során a kőfejtő belsejében hatalmas, 12-15 méter magas csarnokok keletkeztek. Hogy felettük mennyezet maradt, az annak köszönhető, hogy a felszínen lévő kb. 2-3 méter vastagságú mészkövet a benne lévő szennyeződések, azaz idegen kőzetanyagok miatt nem tudták felhasználni az építkezéseknél. Így a kőfejtő gyomrában hatalmas, barlangszerű termek találhatók, melyek a különleges fejtési technika miatt kiváló akusztikával is rendelkeznek. Így nem véletlen, hogy a kőfejtőben nagy múltra visszatekintő barlangszínház is működik. Már 1937-ben is tartottak a kőfejtőben koncerteket, igaz akkor még szabadtéren. A legemlékezetesebb mindenképpen 1937. június 27-én a „tündérszép éjszaka” volt. Operarészletek csendültek fel a kőfejtőben a fáklyák fényénél, az énekesek fekete háttér előtt színes fényszórókkal voltak megvilágítva, és persze odafönt ragyogtak a csillagok.

A kivájt csarnokból kialakított barlangszínházban 1970. június 27-én tartották meg az első előadást. 1985-ben nagyszabású átalakítás következett, melynek során a színpadra világítást szereltek, a nézőteret padlófűtéssel és kényelmes székekkel szerelték fel. Napjainkban pedig a színháztér már 760 fő befogadására alkalmas nézőtérrel és egy megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpaddal rendelkezik. A barlangszínházban nyaranta opera- és színházi előadásokat, koncerteket tartanak.

Emellett a kőfejtő évtizedek óta kulturális események, például a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényeinek egyik egyedülálló színhelye, de egyéb fesztiválokat is tartanak itt. Több mozifilm helyszínéül is szolgált már a kőfejtő, a legismertebb talán „A kőszívű ember fiai” című film egyik jelenete.

A 2015-ben zárult felújítás során új csarnokokat nyitottak meg a nagyközönség előtt. Az ezekben kialakított témapark két fő egységből áll. Az első részben az érdeklődők megismerhetik a kőbánya kialakulásának és fejtésének történetét, láthatnak izgalmas leleteket és egy, a sziklafalra vetített filmet a miocén földtörténeti kor élővilágáról. A másik egység a lajtamészkő hasznosítását mutatja be a bányászattól a kőfaragásig. Itt az is kiderül többek között, mennyi híres épület készült közel s távol a történelem folyamán az itt fejtett, nagyszerű tulajdonságokkal bíró építőkőzetből, illetve mekkora erőfeszítést és mennyi időt jelentett az akár tonnás tömegű kőzettömbök eljuttatása a felhasználás helyszínére.

A felszíni részén kialakított Sziklai benge tanösvényt járva a jellegzetes pannon lejtősztyeppék különleges növény- és állatvilágába lehet bepillantást nyerni. Mindeközben páratlan kilátás nyílik a Fertő-tóra és annak kiterjedt nádasaira, valamint a környező településekre. A tanösvény névadója a Sziklai benge, a hazánkban csak itt élő cserje.

Rögtön az elején, egy kimagasló ponton egy 10 méter magas fémplasztika emelkedik az 1989-es Páneurópai Piknik emlékére, mintegy a közelben található emlékpark kiegészítéseként. A vasfüggöny egy darabját jelképező alkotást Habsburg Ottó, a páneurópai eszme atyjának egyik lánya, Gabriella készítette. A kőfejtő gazdag állatvilággal is büszkélkedhet, például csarnokaiban megfigyeltek már a hazánkban fellelhető 28 denevérfaj közül 23-at.

Források:

visitsopron.com

funiq.hu

fertorakosikofejto.hu

Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 445. kötet: Fertőrákos műemlékei. Éri István, 1992.

Borítókép forrása: visitsopron.com