Izraelben egy párezres, Mi'elya nevű településen él az arabul beszélő törzs, amely magyarnak tekinti magát. Ők a lajosarabok, tulajdonképpen egy nagy család, amelynek mind a 400 tagja ugyanazt a vezetéknevet viseli: Layous, vagyis Lajos. Történetük a magyar keresztesekkel kezdődhetett, akik 800 évvel ezelőtt, 1217-ben hajókon érkeztek a Szentföldre, II. András magyar király vezetése alatt.

Simon Segali helyi idegenvezető belemerült a témába, és azt valószínűsíti, hogy a Szentföldön maradt sebesült magyar keresztesek voltak a Lajos-család ősei. Feltevése szerint akadtak köztük olyanok, akik nem tudtak hazamenni, és helyi keresztény lányokkal házasságot kötve a Szentföldön alapítottak családot. 

Halil Layous a nagyszüleitől hallott a magyar rokonságról, a Lajos-törzs tagjairól fényképeket őriz. Családja a mai Libanon területéről költözött ide 170-180 évvel korábban.

A Lajosok küllemükben úgy néznek ki, mint a régi magyar parasztok, és az egyetlen katolikus falu az a közösség, amit ők felépítettek maguknak. Van a területükön egy olyan völgy, amit több száz évvel ezelőtt Balatonnak neveztek el, és létrejött egy MAGAR nevű falu is. A közösség lakóiként Albert, János, István, Mátyás, Fanni, Regina neveket jegyeznek fel az akkori források. Az itt élők a mai napig megőrizték származástudatukat, 500 magyar keresztes lovag leszármazottjai élnek ma ezen a területen.

A helyi várrom falán, az észak-izraeli Mi'elyában Latorcai Csaba államtitkár avatta fel II. András király emlékművét, keresztes hadjáratának nyolcszázadik évfordulóján.

Forrás:

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/

https://vilagfigyelo.com/

Borítókép forrása: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/