1. Esterházy „Fényes” Miklós birodalmára csak télen borult csend. A herceg színházaiban - a böjtös időszakok kivételével - kora tavasztól késő őszig szinte folyamatosan zajlottak előadások.

2. Eszterháza operaházában és bábszínházában szabályos évadokban játszották az előadásokat, nem csak a főúri látogatások során. Persze ebből is akadt jócskán. Ezek közül a legkiemelkedőbb Mária Terézia vendégeskedése volt – a magyar királynő 1773. szeptember 1-2-án tekintette meg „Fényes” Miklós csodavilágát.

3. A Marionettszínházat Mária Terézia jelenlétében nyitották meg 1773. szeptember 2-án, a Joseph Haydn vezényelte Philemon és Baucis című német báboperával. Az épület akkor is mesébe illőnek hathatott, ha éppen nem zajlott benne előadás: belső terét grottaként, azaz műbarlangként képezték ki kavicsokból, kagylókból és csigákból, falait festéssel díszítették és csobogók is megidézték a vízi világot. 2005-ben, régészeti ásatások során egy faunfejet is találtak az épületben.

4. A színvonal kétségkívül fejedelmi volt Esterházy „Fényes” Miklós operaházában, ugyanakkor az épület a korban példátlan módon szinte mindenki előtt nyitva állt, a herceg kegyéből bárki szabadon látogathatta.

5. Eszterházán a művészi színvonalról a korszak kiemelkedő tehetségei gondoskodtak. A díszleteket és a jelmezeket a milánói Pietro Travaglia tervezte, a legismertebb eszterházai csillagnak pedig egyértelműen Joseph Haydn, a vonósnégyes műfajának egyik legnagyobb alakja számított, aki a pompakedvelő főnemes udvari zenekarát vezette.

6. Az operaházban a díszleteket a pincében és a padláson található szerkezetekkel, valóságos csiga- és kötélerdő segítségével tudták mozgatni. Az épület mintája egyértelműen a schönbrunni kastély színháza volt.

7. Eszterháza operaházában szinte semmi sem volt lehetetlen – még az sem, hogy egy „angyal” váratlanul leereszkedjen a mennyezetről a színpadtérre. Az épület ugyanis emelő-süllyesztő szerkezettel is rendelkezett.