A CONNECT2CE projekt keretében fél tucat EU-s tagállam kiválasztott mintaterületen vizsgálta a közösségi közlekedés fejlesztésének lehetőségét. Magyarországon a magyar–osztrák határszakasz volt a fókuszban, ennek megfelelően a projektben a GYSEV vasúttársaság és társult (megfigyelő) partnerként a szaktárca (ITM) és a VOLÁNBUSZ is részt vettek az állam által megrendelt közösségi közlekedési közszolgáltatások szakmai lebonyolítását végző, a projektben munkacsomagvezető KTI Közlekedéstudományi Intézet mellett.

A menetrend szerinti személyszállítás történhet piaci alapon vagy közszolgáltatási szerződés alapján az esetleges veszteség finanszírozásának rendezésével. Piaci alapon jellemzően távolsági, nagyvárosok közötti expressz szolgáltatásokkal találkozunk, ahol mindkét irányba magas kihasználtsággal közlekednek a járművek, a teljes útvonalon. A regionális és helyi forgalom, ahol bizonyos napszakokban az útvonal egy részén vagy egészén üres férőhelyeket kell mozgatni, a jelenleg megszokott jegyár legalább háromszorosán lenne csak önfenntartó, így az önkormányzatok vagy az állam hozzájárulása nélkül e szolgáltatások nem fenntarthatók.

A CONNECT2CE projekt keretében olyan könnyen kezelhető digitális felületeket (döntéstámogató eszköztárakat) hoztak létre, ahol a téma iránt érdeklődők megérthetik a menetrendi kínálat nagysága és a finanszírozás mértéke közötti összefüggéseket (hiszen az nem teljesen lineáris). Az új, határt átlépő járatok menetrendi és díjszabási integrációjának szükségességét a határ két oldalán már meglévő közszolgáltatások összekötésével lehet megvalósítani, azonban szükség lesz a szintén bevezetési és üzemeltetési lépéseiben taglalt egységes utastájékoztatás hatékony, többnyelvű alkalmazására, továbbá a gyakran két-háromféle jegy helyett egy integrált jegy bevezetésének technikai és szervezési feltételeinek kidolgozására. További kísérő hatásként számos, már meglévő rá- és elhordó csatlakozó járat növelheti a saját és az új járatok kihasználtságát – ezzel csökkentve azok finanszírozási igényét.

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi viszonylatok közszolgáltatásba vonására kevés új példát láthattunk Európában, a volt szocialista országokban mégis volt ennek hagyománya a vasúti közlekedésben, amelyek sok esetben máig élnek. A Hegyeshalom–Pozsony regionális vonatközlekedés például a magyar és a szlovák közszolgáltatási körbe vonással indult újra közel 10 év szünet után 2017 decemberében, ami jövőbemutató, példaértékű konstrukció.

A CONNECT2CE projekt keretében külön vizsgálták a regionális nemzetközi buszkapcsolatok kialakíthatóságát Vas megyében. Sopronból sokszor egy óra alatt több nemzetközi személyvonat indul Ausztria több irányába, mint ahány regionális forgalmú, menetrend szerinti autóbusz átlépi a magyar–osztrák határt annak teljes hosszán egy teljes nap alatt. Ez különösen a határ közeli Körmend, Szombathely és Kőszeg esetében fájó, mert ezeken a helyeken vonattal nem járható át a határ, és busszal is csak napi egy–két iskolás járattal, ezért volt Vas megye alkalmas egy alaposabb elemzésre.

A KTI képviselői a projekt május 21-i online záróeseményen ismertették, hogy a nagyban eltérő osztrák és magyar menetrendi kínálat és üzemidők miatt két, új ütemes menetrend szerint közlekedő autóbuszjárat létesítését vizsgálták meg Körmendről Németújvárra (Güssing) és Szombathelyről Felsőőrbe (Oberwart). A projektben szintén részes osztrák, burgenlandi közlekedésszervező (RMB) közreműködésével a fenti dél-burgenlandi kisvárosokból Grazba 2020. márciusban el is indultak a munkába járáshoz igazított új közvetlen gyorsbuszok, melyek a már meglévő és bevált S1 jelű bécsi buszokhoz hasonlóan kínálnának tovább utazási lehetőségeket a Körmendről és Szombathelyről tervezett új járatokhoz várhatóan 2021 tavaszától.

Az utastájékoztatás fejlesztésénél nemcsak az autóbusz és a vonatok közötti átjárhatóság megkönnyítése a cél, hanem a többnyelvű tájékoztatás mainál szélesebb körben való elterjesztése is. Még a közlekedési közszolgáltatók honlapjai sem mindig olvashatók angolul és németül, és a megállókban sem széles körben jellemző a többnyelvű tájékoztatás, ahogy arról is gyakran hiányosak az információk, hogy hogyan vehetők igénybe akadálymentesen a közlekedési eszközök. A GYSEV a projekt keretében többnyelvű, intermodális (a vonatok mellett a buszokat is tartalmazó) utastájékoztató monitorokat telepített Kőszeg állomáson, ahol néhány éven belül a buszok és vonat között közös peronos átszállás is megvalósul. A távlati cél, hogy az utastájékoztató rendszerek a vonatok és buszok GPS-jeleit kiértékelve valós idejű tájékoztatást adjanak a csatlakozásokról, a várható érkezési időről, az esetleges késést is figyelembe véve – a vonatok esetében ez már ma is működik itthon.

A kisebb állami vasúttársaság e projekt keretében szerzett be egy többnyelvű ügyfélkapcsolati központot (kontaktcenter), amivel a korábbinál több utasmegkeresést tudnak egy időben telefonon fogadni, és az egyes témákra specializálódott munkatársakat egy központi menürendszerből közvetlenül érik el a hívók. A GYSEV képviselőjének online előadása szerint a hívások havi száma látványosan emelkedett, 477-ről 1500 fölé, ami jól mutatja, hogy a magyar-osztrák vasúttársaságnak mekkora előnyt jelentett a járványhelyzet miatti korlátozások idején az utasok tömeges és többnyelvű tájékoztatásának megkönnyítése.

A koronavírus elleni védekezés regionális közösségi közlekedésre gyakorolt hatásáról május 21-én tartottak webes szemináriumot a MÁV-START, a GYSEV, a KTI és a szaktárca (ITM) képviselőinek részvételével. A kijárási korlátozás hatására a nemzetközi személyszállítás szinte teljesen leállt, ahol nem, ott is gyakorlatilag eltűnt az utazási igény – kivéve az osztrák–magyar regionális forgalmat Sopronnál és Hegyeshalomnál, ahol a munka célú napi ingázást továbbra is lehetővé tették a két ország hatóságai. A belföldi távolsági forgalomban 90%-os, a regionálisban 60–70%-os utasszám-visszaesést regisztráltak, ám május eleje óta már élénkülés tapasztalható. A korlátozások enyhítésével a diákforgalmon kívül gyorsan nő az utasok száma, ám még május utolsó hetében is csak feleannyian utaznak, mint tavaly ilyenkor.

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg.