Különböző kémiai szerek használatával tartósan távol tarthatjuk a nemkívánatos gyomokat az ágyásainktól. A leggyakrabban használt gyomírtószer-hatóanyagot, az úgynevezett glifozátot a mezőgazdaságban is sokrétűen alkalmazzák. Az elmúlt 40 évben világszerte elterjedt, azonban mára már jelentősen lecsökkent a hatóanyagot tartalmazó készítmények köre, és az is kérdéses, hogy a jövőben ezeket engedélyezni fogják-e a hatóságok, ugyanis kiderült: a glifozát hatása jóval veszélyesebb, mint ahogy korábban gondolták.

Negyven éve arra a feltételezésre alapozva engedélyezik világszerte a glifozát nevű gyomirtó szert, hogy gyorsan elbomlik a természetben. Ahogy világszerte elterjedt azonban a glifozát felhasználása, rájöttek: a vegyszer és bomlásterméke, az AMPA összegyűlik a talajban, a vízben, a vízmedrek iszapjában. Tehát nemcsak, hogy nem bomlik le könnyen, de össze is gyűlik a környezetben, és eljut mindenhová: kimutatható még az állatok és az emberek vizeletében is. A nyugat-európai talajoknak már 45 százalékát beszennyezte, és a magyar talajokban is előfordul. Kiderült az is, hogy egyes glifozátot tartalmazó készítmények – a hozzáadott vegyszerek miatt – sokkal mérgezőbbek lehetnek, mint önmagában a szer. Hazánkban ezért számos készítményt vontak ki a forgalomból. Sajnos maga a glifozát a piacon maradt.

A fentiek ismeretében nem kérdéses, hogy jobban járunk, ha a gyomirtást természetes házi praktikák bevetésével végezzük. A gyommentesítés legnagyobb titka az, hogy nem hagyunk helyet a gyomoknak. Ennek érdekében érdemes bizonyos növényeket sűrűbben ültetünk, mert ha nincsenek kopasz foltok a kertben, a gyomok is nehezebben tudnak megjelenni. A legigényesebb módszer a hagyományos gazolás, melynek segítségével a gyomokat gyökerestől el tudjuk távolítani a talajból. A régi, de hatékony módszer, a kapálás is beválhat. Nem mindegy azonban, mikor végezzük. Az egynyári gyomokat ugyanis akkor érdemes kikapálni, amikor még kicsik. Arra is figyeljünk oda, hogy száraz, meleg időben kapáljunk, mert így a földből kikerült gyomok hamar elszáradnak.

Aki gyorsabb módszert keres, az folyamodhat – az oly sokrétűen használható – ecethez is. Nem kell mást tennünk, mint két liter 20 százalékos ecetet 250 gramm sóval és fél evőkanál folyékony mosogatószerrel jó alaposan összekevernünk, és kézi permetezővel már szórhatjuk is a nem kívánt növényeket. A mosogatószer feloldja a gyomok zöld védőkérgét, így a kikevert lé könnyebben felszívódik, elősegítve a mielőbbi kiszáradást.

Megelőzésképpen takarhatjuk is a talajt, mely gátolja a gyomok kikelését, ráadásul a száraz hónapokban a talaj nedvességtartalmát is segít megőrizni. Talajtakarásra használhatunk mulcsot, mely akár a lenyírt fű nyesedéke is lehet, de fakéreg vagy az ágak nyesedéke is tökéletesen alkalmas erre a célra. Ha megfelelően megtisztítottuk a talajt, helyezzünk körülbelül 5 centiméter vastag mulcsréteget a növényeink köré. Azokon a területeken, ahol nehéz megszabadulni az évelő gyomoktól, vagy az egész területre rakjunk mulcsot, vagy pedig terítsünk le gyomokat elfojtó fóliát. A növényeket ültessük az abba vágott lyukakba, a fóliát pedig fedjük le teljes terjedelmében valamilyen mulccsal.

Képek forrása: internet