Greguss Pál (Budapest, 1921. június 9. – Budapest, 2003. február 26.) egyetemi tanár, NASA-díjas biofizikus, vegyész, hologramkutató, művész és feltaláló, a panoramikus gyűrűs lencse − PAL-optika feltalálója. Tudós családból származott, apja, id. Greguss Pál a szegedi egyetem rektora, Kossuth-díjas botanikus, Szent-Györgyi Albert barátja volt.
Egyetemi tanulmányait Szegeden és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, 1943-ban vegyész, 1944-ben természettan-vegytan szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1951-ben a Szegedi Tudományegyetemen doktorált. Ezután az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegéde, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa lett.
1962-ben az Amerikai Akusztikai Társaságban mutatta be ultrahang holokameráját, majd Londonban összebarátkozott a nála sokkal idősebb Gábor Dénessel, a holográfia atyjával, akivel tartós tudományos együttműködést alakított ki.
Az ultrahangterek láthatóvá tételére alkalmas szonokémiai reakciók láthatóvá tételén dolgozott, és 1965-re sikerült az első ultrahang hologramot megalkotnia.
Bejczy Antallal és Pavlics Ferenccel, az Egyesült Államokban élő magyar származású tudósokkal együttműködve Greguss Pál is részt vett a legmodernebb űrtechnikák kidolgozásában. Az ő nevéhez fűződik a humanoid látómodul, amelynek lelke az általa kifejlesztett úgynevezett PAL-optika: ez egy 360 fokos látószögű lencse, amely az emberi szemhez hasonlóan a perifériás látványból ki tudja emelni azt a részletet, amelyiket éppen akarja. (A körbelátó lencse ötlete már fiatalon felmerült benne, amikor azon töprengett: miképp hatott volna az emberiség fejlődésére, ha a látásunk 360 fokos.) Találmányának űrkutatási hasznosításával 1984-ben kezdtek el foglalkozni az Egyesült Államokban, a feltalálót 1989-ben NASA-díjjal jutalmazták.
A lencsét először fánklencsének (Panoramic Doughnut Lens, PDL) nevezte el, az amerikaiak javasolták, hogy hívják inkább gyűrűs lencsének, vagyis Panoramic Annular Lens-nek, mert ennek angol rövidítése, a PAL az ő keresztneve is. Ezt a lencsét építették be a Nyomkereső (Pathfinder) nevű Mars-szonda Jövevény (Sojourner) nevű kisautójába, amely 1997. július 6-án gördült le a vörös bolygó felszínére.
Greguss Pál részt vett a távoli aszteroidák kutatását szolgáló Deep Space amerikai űrprogram első egységének 1998. október 24-i fellövésén. Az ionhajtóművel ellátott, 40 centiméter átmérőjű "repülő laboratórium" 12 műszerének egyike Greguss PAL-optikán alapuló és azt tartalmazó PALADS helymeghatározó műszere volt, a SEDSAT-1 mikroműholdban. A körben látó lencsét az űrtechnikán kívül a műholdak betájolásánál, ásványok átvilágításánál is használják.
1976-ban visszatért Magyarországra, a Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumának igazgatójaként, innen vonult nyugalomba 1990-ben. Ezt követően egy ideig a Frédéric Joliot-Curie Nemzetközi Kutatóintézet tudományos konzulense.
1989-ben NASA-díjjal,
1996-ban Genius feltalálói Oscar-díjjal,
1998-ban Genius feltalálói olimpiai aranyéremmel,
1999-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki.
21 szabadalom bejegyzője.
Eljárásait az Európai Űrügynökség (ESA) többek közt a Mars-kutató berendezéseken is alkalmazza.
Új művészeti irányzatot is kezdeményezett; a láthatóvá tett ultrahangokkal készített ultrahang-grafikát, melyet szonárgraffitinek nevezett el.
Greguss Pál Budapesten 2003. február 26-án, tragikus "baleset" (a tömeg sodorta le a 6-os villamosról, esetleg támadás áldozata lett?) után hunyt el.
Forrás: Internet
Borítókép: Dr. Greguss Pál és a Magyar Szent Koronáról készült körüljárható multiplex hologram (Wikipédia)