De mi a különbség a hagyományos gólyahét és a balekhét között?

Az ősi alma materben, Selmecbányán már a múlt században néhány ugratás és vicc mellett fogadták a beiratkozás előtt álló fiatalokat. Az idősebb hallgatók bemutatták nekik a várost, az egyetemi szokásokat, és gyakran a szállás keresésében is segítettek. Ez a szokás maradhatott meg az iskola Sopronba való költözésekor, és mivel a hagyományokban részt vevő első évest baleknak hívják, nem gólyának, innen eredhet a név: bAlekhét. A szó írásmódja is a régi időket idézi, a „balek” mindig kisbetű, hiszen még tapasztalatlan elsőévest takar. Sopronban a Benedek Elek Pedagógiai Karon viszont gólyatábort szerveznek a hallgatók.

A balekhét legfontosabb küldetése, hogy a leendő balekokban tudatosítsa, egy olyan közösségbe kerültek, amelyben a fő összetartó erő a selmeci diákhagyományokban leledzik, s e közösség tagjának lenni nem kötelesség, hanem érdem.

A pedagógiai kar gólyatáborába is több mint száz hallgató érkezik, akiket a felsőbb évesek segítenek eligazodni és beilleszkedni az első héten. Itt az egyik legkedveltebb program a csapat-összekovácsoló közös főzés.

A három hagyományőrző kar közül vasárnap 15 órától a Faipari Mérnöki és Kreatívipari és a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, majd 17 órától az Erdőmérnöki Kar balekjai érkeznek Sopronba, akik a felsőbb évesekkel közösen a szekér húzásával veszik célba a diákszállókat. Ezzel egyidőben a Benedek Elek Pedagógiai Karra is megérkeznek a gólyák.