Második alkalommal adott otthont a fertődi Esterházy-kastély a magyar tájépítészeti oktatás kiemelkedő alakjáról, Mőcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítészről elnevezett konferenciasorozatnak. Míg tavaly a nemzetközi hírű magyar tájépítész munkásságának szentelték a konferenciát, ezúttal a barokk kertművészet került fókuszba. A konferencia meghívott előadói Anglia, Ausztria, Csehország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Szlovákia, Oroszország, Portugália és Spanyolország jeles kerttörténészei, tájépítészei. A konferencia szervezői küldetésüknek tekintik, hogy kapcsolatot és szakmai párbeszédet hozzanak létre a nyugat-, a közép- és a kelet-európai kertörökségért felelősséget vállaló szakemberek között. Ennek legautentikusabb helyszíne Eszterháza.

Egresitsné Firtl Katalin, a társszervező házigazda, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a konferencia alkalmat adott a Magyar Kertörökség Alapítvány megalakulása bejelentésének. A rangos szervezet nemzetközi szinten is képviseli a kertörökség ügyét, bekapcsolódik a nemzetközi kertörökség-védelembe. Ennek első és jelentős állomásaként a Magyar Kertörökség Alapítvány és az Esterházy-kastélykert (Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont) felvételt nyert idén ősszel az Európai Tanács alá tartozó European Route of Historic Gardens (ERHG) szervezetébe, a Hannoverben megrendezett konferencia és igazgatói tanács ülésén.

Egresitsné Firtl Katalin emlékeztetett: a „magyar Versailles”-ként is ismert Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb és legjelentősebb barokk-rokokó kastélya, amelynek parkja a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egyben a barokk tájformálás európai léptékű, nagyszabású műve. A kastélyfejlesztéseket, felújításokat a kastélyparkokkal és -kertekkel együtt kell megvalósítani. Ezek minden tekintetben elválaszthatatlanul összetartoznak, egységet képeznek.  A kastélyok szűkebb és tágabb természeti környezetének felújítása az épületek felújításával párhuzamosan ugyanolyan gondossággal és tudatossággal, a múlt hiteles feltárásával, ugyanakkor a jelen kor követelményeit és a fenntarthatóságot is kellő hangsúllyal figyelembe véve elengedhetetlen – hangsúlyozta az ügyvezető.

Dr. Fekete Albert, a konferenciát szervező Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének igazgatója elmondta: egyik fő célkitűzésük a hazai és európai kertörökség védelmében legfontosabb résztvevők – szakmai és civil szervezetek, oktatási intézmények – megszólítása. A konferencia erőssége abban a szakmai, turisztikai és társadalmi összefogásban rejlik, amely a kertörökség tudatosítását és védelmét tűzte ki célul, így megkezdhette működését a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA). Az új civil ernyőszervezet célja a hazai és Kárpát-medencei történeti és történeti értékű kertek megújításának és fenntartásának elősegítése. Hazánkban mintegy 1900 történeti, illetve történeti értékű kertet tartanak számon, ezek közül 400 nemzetközi vagy országos szempontból is kiemelt fontosságú. A hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága 660 négyzetkilométer.

Dr. Herczeg Ágnes, az MKA elnöke felidézte: a Kárpát-medencében egykor több száz történeti kert volt. A XX. század második felében azonban a kertek egy része visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, némelyikük pedig végleg elpusztult. A Magyar Kertörökség Alapítvány feladatának tekinti, hogy összefogja a magyar kertörökség kutatására, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket, azok bonyolításában kezdeményező és aktív szerepet vállaljon oly módon, hogy új programokat, pályázatokat szervez a kertörökség megőrzésének védelmében.

Vincze Attila, a Magyar Tájépítészek Szövetségének elnöke, aki kuratóriumi tagként szintén segíti az alapítvány munkáját, kifejtette: nemcsak a történeti kertek helyreállítása kíván nagy szakértelmet, de fenntartásuk is. Ennek érdekében az MKA kezdeményezi és támogatja a kertörökség fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges szakmák pályamodelljének kidolgozását. Vincze Attila szerint örvendetes tény, hogy hazánkban is reneszánszát éli a kertkultúra. Ezt felerősítendő az MKA is minden fórumon és formában népszerűsíteni és társadalmasítani kívánja kertörökségünket, különös tekintettel a hazai kertturizmus fellendítésére.