Első írásos említése 1274-ben Praedium Humuky néven történt Csák bán és testvéreinek osztályos egyezségében. 1280-ban Csák bán fiai elzálogosították Homok nevű birtokukat az Osl nemzetségbeli Péter fiainak. 1359-ben a Kanizsaiak ágához tartozó István zágrábi püspök elfoglalta és feldúlta Homokot. 1411-től a Kanizsai családé volt a falu és tipikus egyutcás település épült ki, akkor még a Fertő-tó partján, fésűs beépítéssel. 1454-ben Kertesi Vaytracher Konrád és Hofi Gyles kifosztották és felégették Homokot. 1520-tól horvátok települtek be a falu elhagyott jobbágytelkeire. 1536 körül a Nádasdyak birtokába kerül, akik a 16. század folyamán a törökök által feldúlt horvát és szlavón birtokaikról további horvátajkúakat telepítettek át Homokra és a szintén a tulajdonukban lévő környező falvakba is.

Az itteni horvátság az ún. gradistyei horvátsághoz tartozik, melynek különálló nyelve is van. A fertőhomoki horvátok kaj nyelvjárást beszélnek, szemben a legtöbb gradistyei ča és što nyelvűekkel, melyekből az irodalmi nyelv is formálódik.

A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése és Nádasdy Ferenc birtokvesztése után a Draskovics családé, majd a Széchenyi grófoké lett Homok. 1864-ben iskola épült, 1890-ben Önkéntes Tűzoltó Egyesület alakult.

1901-ben a helyiek nagy büszkeségére új templom épült a régi helyén Ullein József soproni műépítész tervei szerint. Az 1729-ben épült első templom 1900-ra már olyan romossá vált, hogy inkább lebontották. Helyén egyhajós, egytornyos, a kordivatnak megfelelő neoromán stílusú római katolikus templom épült. Titulusa Szent Anna, búcsúja július 26-án van. Tornyába 1908-ban három harang készült Szent Anna, Szűz Mária és Szent József tiszteletére - ezekből kettőt sajnos elvittek az I. világháború idején. Pótlásuk 1923-ban történt meg. A műemlék jellegű templom belső felújítására 1929-ben került sor: újrafestették és aranyozták a belső díszítéseket, freskókat. Mennyezetét Jézus az Olajfák hegyén, Az utolsó vacsora, a Patrona Hungariae (Magyarország nagyasszonya) és Jézus megkeresztelkedése témájú képek díszítik. Főoltára Szent Anna tiszteletére készült. Bal oldalon lévő mellékoltáron áll Szent József, karján a kis Jézussal, a jobb oldali mellékoltáron pedig Jézus Szent Szívét ábrázoló szobor található. Az orgonát a jóhírű szombathelyi orgonakészítő, Peppert Nándor készítette 1901-ben, a templom felszentelésének évében. A bejárat feletti táblán az alábbi szöveg olvasható: Isten dicsőségére Szent Anna tiszteletére emelte Homok község 1901.

Az új templom szentelésének örömteli eseményén túl a 20. század eleje nehéz időket hozott Homoknak: 1908-ban és 1910-ben tűz pusztított a faluban; 1929-ben és 1930 májusában pedig ismét felütötte fejét a „vörös kakas”. Az utóbbi tűzvésznek 4 halálos áldozata is volt; 41 lakóház és gazdasági épület vált a lángok martalékává. A mai településkép azt ezt követő újjáépítés során alakult ki.

Az 1996-ban megújult községháza előtt Kovács György helyi szobrászművész különleges „Életfa” című alkotásában gyönyörködhet az arra járó, amelyet a Millennium tiszteletére faragott. A szobron megjelenik a magyar-szkíta hagyomány jegyében a Boldogasszony és a Turul. Az összefonódó fatörzsek a horvát és magyar népcsoport összetartozását szimbolizálják. A szobor hátoldalára az alkotó bevéste minden fertőhomoki lakos nevét, aki a millennium idején a településen lakott.

A szőlő- és zöldségtermesztésnek az elmúlt évszázadokban jelentős szerepe volt Fertőhomok életében. Az idősebb lakosok ma is termesztenek zöldséget és a környékbeli városok piacaira viszik az árut.

A helyi tamburazenekar és néptáncegyüttes a horvát hagyományokat ápolja. Az idősebb korosztály ma is szívesen beszéli a horvát nyelvet.

2002-ben a sajátos kultúrájú település múltjának és hagyományainak őrzésére a helyi önkormányzat egy tájházat hozott létre. Az 1930-as nagy tűzvész után épített és 2001-ben kifejezetten e célra felújított házban helytörténeti kiállítást és a kortárs művészek bemutatkozására alkalmas kiállítóteret alakítottak ki.

A ház első szobájában és konyhájában az 1930-as éveket bemutató lakásbelsőt rendeztek be. A hajópadlós szobában az akkori szalmazsákos ágyak, sublót, szekrények gazdag háztartási textil gyűjteménnyel; bölcső, vaskályha, varrógép és szentképek láthatók. Az eredeti horvát népviseletet két beöltöztetett bábun mutatják be.

A konyhában az eredeti kemence mellett csikó sparhelt (tűzhely), korabeli konyhai eszközök és vízpad került elhelyezésre. A konyhaasztal fölött az akkoriban szokásos módon egy néprádió áll.

A másik szobát valószínűleg a régi kamrából alakították ki. Ebben a helyiségben helytörténeti dokumentumok mutatják be a sajátos kultúrájú település múltját és hagyományait, továbbá változó témakörökben (iskolatörténet, fehérnemű történet, régészeti leletek) szezonális kiállítás tekinthető meg.

A valamikori istálló kortárs művészek kiállító helye, ahol évente három-négy művész mutatkozhat be. Ugyancsak itt alakították ki Fertőhomok információs pontját. Az udvart ólak és pajta zárja le, ahol a térségre jellemző mezőgazdasági foglalkozások eszközeit tekintheti meg a látogató. A pajta mögött található kert az évente megrendezésre kerülő hagyományőrző kézműves programok, emellett hagyományápoló rendezvények (pünkösdölés, húsvéti tojásba dobálás, stb.), a falunap és a világörökségi nap eseményeinek helyszíne.

Az épületegyüttest a Magyarországi Tájházak Szövetsége 2004-ben „Az év tájháza” címmel jutalmazta.

Fertőhomokon járva a természetet kedvelők számára vonzó lehetőséget jelent a 2011-ben kialakított Békakonty tanösvény. A túra a Szent Anna templomtól indul és a polgármesteri hivatal épülete mögött vezet el. A környék természeti látnivalóin túl a tanösvény mentén érdekes ismertető táblákon mutatják be a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a lápi mezők növény- és állatvilágát.

Források:

fertohomok.hu

visitsopron.com

kozterkep.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: visitsopron.com