– Magyarország ezeréves fáját még a trianoni békeszerződés sem tudta elpusztítani – mondta Zambó Péter, az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a megemlékezésen. - Magyarország fájának ágait levágták, lombkoronájának kétharmadát lecsonkolták. A személyes tragédiák és a társadalmi veszteségek mellett a gazdasági károk is súlyosak voltak. Sokan számítottak arra, hogy ebbe belepusztulunk, de a magyarok túl erősen kapaszkodtak évszázados gyökereikbe, túl nagy volt bennük az összetartozás ereje ahhoz, hogy alávessék magukat a halálos ítéletnek – fejtette ki.

Hozzátette: Trianon fájdalmas szó, de egyben az újrateremtő erő és az összetartozás szimbóluma, a közös hit és erő, az újrakezdés szimbóluma is. - Különösen az elmúlt évtizedben az ágak újra hajtottak, a levelek gyarapodtak, így az évezredes fa újra termőre fordult – világított rá.

Zambó Péter kitért ara is, hogy Trianon sokkolta az erdészeket is, mert a szakmák sorában a legtöbbet ezen a téren veszített az ország. Az erdőterületek 84 százalékát elvették, így létkérdéssé vált a fásítás a megmaradt területeken. - A kényszerből azonban erényt kovácsoltunk”, mert az erdőterületek megduplázásával „jó alapot teremtettünk a 21. század fenntartható gazdálkodási formái, a klímaváltozás elleni küzdelem számára is – osztotta meg a megemlékezőkkel.

A rendezvényen elhangzott: a Sopron környéki erdőkben jelen van a történelem számos fontos mozzanata, így a Páneurópai Piknik emlékhely, az Akadémiai emlékerdő, a Várhely és mostantól a Trianoni emlékpark, amely az ágfalvi csata emlékművénél kapott helyet. Ez a monumentum amely annak az ütközetnek állít emléket, amely a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revízióját jelentette. Ez is fontos szerepet játszott abban, hogy életre hívhassák az 1921-es népszavazást, amelynek köszönhetően Sopron megkapta a Leghűségesebb város címet.

Dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere köszöntőjében azt mondta, hogy a park arra emlékeztet minket, hogy  a trianoni békeszerződés különféle országokba osztotta szét a magyarságot. - Azonban nem választott el minket egymástól, ugyanis egy a nyelvünk, egy a kultúránk, egy a nemzetünk is – szögezte le. - Száz évvel ezelőtt akkora veszteséget élt meg Magyarország, amellyel józan ésszel a magyarság eltűnésére lehetett számtani. Az ítélet halálos ítélet volt, nincs más nemzet a világtörténelemben, amely hasonló csonkolást túlélt volna – fejtette ki. A polgármester hozzáfűzte: mindezek ellenére ma Magyarország erősebb, mint bármikor, az elmúlt száz évben a magyar közösségek túlélték a többszöri elnyomást, az elmúlt tíz évben a kormány új alapokra helyzete a nemzetpolitikát és ezzel a kapcsolatok ma sokkal élénkebbek a nemzetrészekkel.  

Az átadón Ábrahám István, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója elmondta: az emlékparkot a Agrárminisztérium kezdeményezésére hozták létre. - Azért ezt a helyszínt választottuk, mert a Soproni Parkerdőnek ez a leglátogatottabb része. Évente mintegy egymillióan látogatnak el ide – világított rá.

- Száz évvel ezelőtt a szerződés 3,3 millió magyart terelt a szomszédos országokba, amellyel Magyarország népességének 64, területének pedig hetven százalékát veszítette el – emelte ki dr. ifj. Sarkady Sándor, a Soproni Egyetem tudományos kutatója.

A rendezvényen részt vettek dr. Simon István és Csiszár Szabolcs alpolgármesterek, valamint Abdai Zsolt önkormányzati képviselő is.

Az emlékpark Nagy-Magyarországot ábrázolja, az elcsatolt részeket piros, a mai Magyarország területét zöld, a területek között futó sétautakat pedig fehér kövekkel burkolták.