A Nógrád vármegyéből származó Széchényi család nevét Szécsény mezővárosról eredezteti. Első kiemelkedő alakja és a családi vagyon megalapozója Széchényi György volt, aki későn induló papi pályáján futott be hatalmas karriert. Nagycenk zálogjogon jutott a birtokába és ügyeinek intézésével öccsét, Lőrincet bízta meg, majd 1678-ban kelt végrendeletében neki és gyermekeinek engedte át.

Lőrinc 1678 januárjában meghalt, így a birtokügyek intézése fiára (II.) Györgyre szállt. Széchényi György (1656-1732) hadvezért és várkapitányt 1697-ben I. Lipót király grófi rangra emelte vitéz tetteiért és érdemeiért. 1711-ben örökjogon megváltotta a birtokot, amelyet az érsek végrendelete értelmében csak a család férfi tagjai örökölhettek. Az uradalom központját 1741 után Széchényi Antal (1714-67) generális Széplakról áthelyeztette az akkori Kiscenkre és feleségével, Barkóczy Zsuzsannával megbízta Franz Anton Pilgram udvari építészt a 1600-as évekből származó kúria áttervezésére. Pilgram terve ugyan nem valósult meg, de irányt szabott az építkezésnek. Kialakítása során pedig az egykor a helyén álló majorsági épület alapfalait is felhasználták. A kastély földszinti teremsora, lépcsőháza és emeleti nagyterme máig őrzi eredeti, barokk formáját. Az épület keleti szárnyában kápolnát, a nyugatiban színháztermet hoztak létre. Ekkor készült a homlokzatra a nagyméretű Széchényi-Barkóczy egyesített családi címer és a párkányon körbefutó dombormű, rajta az 1750-es évszámmal.

Nagyjából erre az időszakra tehető a kastély előtti kert kialakítása is, amelyet a korszak legjelentősebb főúri kertjei között tartottak számon. A park több periódusban bővült, először angolkerti elemekkel gazdagították a 18. század végén, az 1860-as években pedig különleges növényfajtákkal bővítették. A park folytatásában kapott helyett Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna jóvoltából a híres hársfasor. A nagyjából 2600 méteres fasor, amely egykor több mint hatszáz hársfából állt, ma a Fertő-táj világörökségi területének része.

Széchényi Antal örököseként, mint egyetlen életben maradt férfi családtag Ferenc (1754–1820) lett a kastély tulajdonosa. Csak 1783-ban költözhetett be, ugyanis a generális végrendeletének volt egy kitétele: a cenki birtokrészt csak özvegye, Barkóczy Zsuzsanna halála után vehette birtokba. Ferenc neje Festetics Julianna, a keszthelyi Georgikon alapítójának testvére volt. Értékes műgyűjteményt és könyvtárat hozott létre eredetileg Horpácson. Amikor Cenkre költözött, magával hozta, majd 1802-ben felajánlotta a magyar nemzet javára. Ezzel ő lett nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum, de közvetve az Országos Széchényi Könyvtár alapítója is.

1791-ben Hefele Menyhérttel terveket készíttetett az épületegyüttes bővítésére. Az építész kétemeletessé bővítette volna a kastélyt, a gróf azonban elállt a nagyszabású és drága tervtől. Az átépítéssel végül megbízott Ringer József 1800-ra készült el, az eredeti tervből csak egyes elemeket használt fel. Széchényi Ferenc 1814-ben mindhárom fiának egy-egy hitbizományt alapított és fiaival osztályos egyezséget kötött. A fiúk sorshúzás útján döntöttek a három hitbizomány elosztásáról. A családi élet központjának számító kiscenki kastély, a cenki uradalom és az ahhoz tartozó hat település Istváné lett.

Széchenyi István (1791-1860) 1816-ban a katonáskodás után hazatért, majd miután 1818—19-es keleti utazásairól hazaérve megkezdte munkáját a politikai életben és a birtokán. A külföldön szerzett tapasztalatait felhasználva, mintagazdaságot hozott létre. A kastély egyes részeinek átépítésére és korszerűsítésére Hild Ferdinánd soproni építészt kérte fel 1834-ben. A főépület mellé mindkét oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnyat emeltetett, ahonnan a külföldi utazások során megismert technikai vívmányok, a fürdőszoba és a vízöblítéses illemhely sem maradhatott el. Ekkor vezették be a gázvilágítást is. A gróf az épület nyugati szárnyrészében alakította ki saját lakrészét, itt helyezte el könyvtárát és dolgozószobáját.

A korban még ritka fürdőszobákat őszintén megcsodálta az az országgyűlési követség (Deák Ferenc, Eötvös József, Klauzál Gábor és mások), amely 1840. augusztus 20-án a kastélyban köszöntötte föl neve napján a grófot. Az épület 1860-ra, Széchenyi halálának évében nyerte el végleges formáját, aki még döblingi tartózkodása idején is rendszeres utasításokkal látta el a nagycenki gazdaságot. Keleti szárnyában lótenyésztés folyt, amely a később híressé vált cenki ménes alapját jelentette.

Elsőszülött fia, Béla (1837-1918) fejezte be a Virágházat, az angolparkot fás növényekkel ültette tele négy világrész számos ritka fafajtájával, így értékes dendrológiai kertté formálta. Amikor Széchenyi Béla felesége Erdődy Hanna 1872-ben 26 éves korában meghalt, az volt a kívánsága, hogy a híres hársfasor végében temessék el. Ekkor férje, az ázsiai körútjáról hozott 34 kaukázusi fenyő magvait ültette el a síremlék körül.

A kastély az 1944. december 6-i angol légitámadás során a parkba hullott bombák miatt légnyomásos sérüléseket szenvedett: ablakok törtek ki és cserepek estek le a tetőről. A vallás és közoktatási miniszter megbízásából az országot bejáró és károkat felmérő szakemberek jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy 1945 június-júliusában az itt üdülők a kastélyból mindent kidobtak és elégettek. A műemléki bizottság augusztus 5-én járt a helyszínen, jelentésükben azt írták, ha hat héttel korábban érkeznek, sok minden megmenthető lett volna. Ezután a kastély állapota egyre romlott, az 1950-es évek második felére szinte már csak a falak álltak. A felújítás első üteme az évtized végén kezdődött, 1961-re tető került az épületre és 1973-ra fejeződött be. Szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum első kiállítása a főépületben, melyet dr. Környei Attila, a múzeum első igazgatója tervezett meg az épület központi részében. Az épületegyüttes keleti oldalán akkor a méntelep, a nyugati épületrészt lezáró „Vörös kastélyban” a Kastély Szálló kapott helyet.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül újult meg az épület és környezete három éven át tartó munkálatok során. Az ünnepélyes átadásra 2023. december 14-én került sor. A felújított kastélyban megújult kiállítás mutatja be gróf Széchenyi Istvánt, mint államférfit és mint magánembert is. Családtörténete, Széchenyi István életműve és otthona egyaránt megjelenik az épület tereiben. A két téma eltérő világát kettő különböző hangulatú kiállítási arculat tükrözi, megtartva az egységes vezérfonalat, amely a teljes kiállításon és az egész kastélyegyüttesen végigvonul izgalmas, interaktív elemek bevonásával.

A kastélypark rekonstrukciója keretében megtörtént a kert sétányainak helyreállítása, megújult a park főbejáratát vigyázó két őr-, vagy pandúrház is.

A család emlékét őrzi Nagycenken a temetőben álló Széchenyi-mauzóleum is. Az előcsarnok alatti sírkamrában a család 47 tagja nyugszik, köztük Széchényi Pál kalocsai érsek. A barokk kápolna alatti kriptarészben nyugszik Széchenyi István és felesége, Seilern Crescentia. A mauzóleum fontos kegyeleti helyként egészíti ki a nagycenki kastély magyar kulturális emlékezetben betöltött szerepét.

Források:

intezet.nori.gov.hu/nemzeti-emlekhelyek

hu.wikipedia.org

nagycenk.hu

nkvp.hu/helyszinek/szechenyi-kastely/

Sopron Média Archív

Borítókép forrása: hegyko.hu