- Az erdő alapvetően békés környezet, de előfordul hogy a lakói néha csípnek, szúrnak vagy harapnak amikor letérünk az ösvényről vagy mi magunk teremtünk olyan helyzetet, amelynek az eredménye egy nagy vörös folt a bőrünkön – világított rá Dr. Takács Viktor, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Erdészeti Erdei Iskolájának vezetője. - Legtöbb esetben megelőzhető a csípés vagy a bőrpír, ezért ajánljuk a zárt öltözetet, a riasztószerek használatát illetve kérjük hogy ne hagyjanak az erdőlátogatók hátra olyan élelmiszermaradványokat, amelyek vonzzák a rovarokat – javasolja.

A szakember kiemelte: már a csaláncsípés is kellemetlen irritációt okoz, amelyet órákon vagy akár egy napon át is érzünk. Az erdei növények tüskés hajtásai és tövisei is hasonló reakciókat váltanak ki a piros pettyektől fogva a felületi irritációkig, amikor például a szeder tüskéi a bőrbe kerülnek vagy a szelídgeszteny szúrós tövises kupacsára térdelünk.

- Az erdei rovarok és csípéseik közül a kullancsok állnak az érdeklődés középpontjában - tudtuk meg tőle. - Életmódjukról még mindig számos tévhit kering, ezért az Erdészeti Erdei Iskola foglalkozásait mindig azzal kezdjük, hogy ezeket eloszlassuk és felkészítsük a gyerekeket az ellenük való védekezésre, illetve arra, hogy mit tehetnek, ha már a bőrben van a vérszívó. Az érzékeny bőrűeknél a bőrbe csupán belekapaszkodó kullancs is hagy maga után néhány milliméteres nyomot, de ez napok alatt elhalványul. Ha azonban a csípés helyén kokárdaszerű bőrpír jelenik meg, akkor orvoshoz kell fordulni – emelte ki.

Dr. Takács Viktor elmondta: a csípések közül a legközismertebb a szúnyogé, vagyis a bőrünk csípésre adott duzzadó reakciója, amely halvány tömör foltban jelentkezik. Talán a következő “lépés” a hangyacsípés amely elsősorban viszket és a gyulladás apró nedves duzzanatokat okoz a bőrön. Általános szabály, hogy ne kaparjuk, mert akkor csak rosszabb lesz: begyulladhat, elfertőződhet.

- A méhcsípés karaktere könnyen elkülöníthető, fehér udvar közepén egy piros folt, amelyben sokszor még a fullánkot is megtaláljuk – tudtuk meg a szakértőtől. - A darázscsípés fájó, nagyobb “erős mérges jellegű” csípés, amely akár 10 centiméter átmérőjű is lehet. A lódarázs csípése is mérges, amely kemény, kiemelkedő elhatárolt nyomot hagy. Amellett hogy nagy fájdalommal jár, méreganyagtartalma hatására gyorsan begyullad a seb környéke. Sok esetben nagy kiterjedésű ödéma is kialakulhat a csípés környezetében. A nyakat és fejet ért csípés életveszélyes is lehet, megfigyelés mellett orvoshoz kell vele fordulni – hívta fel a figyelmet.

A mostani, vízhiányos időszakban a nagy számban előforduló bögölyről is gyakran szó esik. - A bögölycsípés is hasonló tünetekkel jár mint az előbbi rovaroké: azonnali égő érzés és lángoló duzzanatot produkál – mondta Dr. Takács Viktor. - A kicsi és nagy méretben is előforduló böglyök amellett, hogy szúrnak, vért szívnak és eközben fertőzőanyagot juttathatnak a sebbe. Hiszen nemcsak az embert csípik, de vadon élő melegvérű és haszonállatainkkon is élősködnek – világított rá.

A szakértő kiemelte: a csípésekre allergiás reakciót adhat szervezetünk, amely az érzékenység mértéke szerint orvosolandó. Általában vizes borogatással hűthetőek, de ha rosszullétre utaló jelet érzünk vagy látunk társunkon a csípést követően - például szédülés, verejtékezés, vagy feldagadás -, akkor azonnal hívjunk orvosi segítséget.

- Figyeljünk magunkra és egymásra, jegyezzük fel a csípés körülményei, jeleit – hangsúlyozta Dr. Takács Viktor. - Ha a soproni erdőkben, sétálóutak mentén, vagy az erdei berendezéseknél, például egy kilátónál darázsfészekre lel a látogató, értesítse a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.-t. Ezt akár a társaság weboldalán a www.taegrt.hu oldalon keresztül is megteheti – javasolta.

Borítókép: illusztráció; Forrás: Forrás: pixabay.com