„Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!” – Mondta Mária Terézia, aki 1773 szeptemberének elején látogatott a „magyar Versailles”-ba. A herceg évekig készült arra a néhány napra, amikor vendégül látta az uralkodót. Erre az alkalomra időzítette a Marionettszínház megnyitóját a Haydn vezényelte Philemon és Baucis darabbal. Esterházy „Fényes” Miklós a királynő tiszteletére még egy kínaizáló mulatóházat is készíttetett. Az anekdota szerint ennek építési költségét Mária Terézia „Bagatelle”-nek találta.

1772. július 12. és 16. között a francia király bécsi követe, Louis René Édouard de Rohan-Guéménée herceg, a későbbi strasbourgi érsek és bíboros vendégeskedett Eszterházán. Ugyan a követ ismert alakja volt az európai politikai életnek, mégis látogatása „csupán” egyfajta főpróba volt Esterházy „Fényes” Miklós számára Mária Terézia fogadása előtt. Rohan herceg vendégeskedését egy irodalmi mű is megörökíti: Bessenyei György Eszter-házi vígasságok című költeménye – könnyen lehet, hogy éppen Esterházy „Fényes” Miklós herceg megrendelésére.

„Szent Jakab havának 12dik napján

A főherceg Rohán Páris kebelébül

Kikél, és a bécsi koronák alá ül.

Elhagyja hazáját királya szavára,

Akinek személyét felveszi magára,

Bécsnek lármáji közt helyre verekedik.

Híre, dicsősége széjjel nevekedik.

Nézi világunkat nagy méltóságával,

Tanácskozik titkon nemes pompájával;

Ha sétálni indul, seregek követik,

Mellyek gazdagságát közöttünk hirdetik.

A Magyar tisztesség ezeket szemlélvén

Felrijad és tűnik, szárnyaira kelvén.

ESZTERHÁZI MIKLÓS karjaira szalad:

S hogy kedvét tölthesse, Eszterházán marad.”