Röjtök történelmében kiemelkedő szerepet játszik a Verseghi-féle kastély, mely a templom mögött, egy 6,5 hektáros parkban áll. Eredetileg a Széchenyiek földszintes udvarháza, nagyerdei vadászháza volt, 1770 körül alakíttatta a Felsőbüki Nagy család emeletes klasszicista kastéllyá. Főépülete kétszárnyú, ami nagy U alakú udvar kiépítését tette lehetővé. Felsőbüki Nagy Pál főjegyző, alispán halála gyermekei közül József, kancelláriai tanácsos, majd királyi személynök lett az örökös. A hagyomány azt tartja, hogy Mária Terézia császárnő is járt Röjtökön és ennek emlékére egy festmény is készült, amelynek mára már nyoma veszett. József egyetlen leánya, Julianna halála után a birtok férjéé, a Nyitra megye egyik legrégibb nemzetségéből származó Ürményi Miksáé lett. Az ő idejében történt, hogy gróf Széchenyi István megtisztelte látogatásával a kastélyt.

A birtokot ezután Bauer Antal tekintélyes soproni sertéskereskedő vette meg. A 19. században Sopron gazdasági életében igen nagy jelentősége volt a sertéskereskedésnek. Hatalmas disznócsordáikat a soproni kereskedők a Bakonyban tartották és rendszeresen utazgattak Horvátországba, Szerbiába. Bauer Antal a Thaya menti Waidhofenből vándorolt be, felesége a serfőző Bosch családból származott, akik a mai Erzsébetkertben bérelték az egykori sörgyárat. A család inkább csak hétvégi és nyári tartózkodásra használta a kastélyt. Bauer Antal 1893-ban halt meg, a birtokot Mihály fia örökölte, akinek kitűnő gazdálkodását elismerték. Őt és Antal öccsét a király Röjtöki előnévvel nemesítette.

1910-ben a német felmenőkkel büszkélkedő báró Berg Miksa vásárolta meg a kastélyt és a bécsújhelyi Mayer építész tervei alapján átépíttette. A parkban található hidat nagyiparos apósa ajándékozta lányának, Hedwig Thyssen-nek. A híd kastély felöli részét két kőből faragott oroszlán őrizte.

1926-ban Verseghi Nagy Elek vatikáni magyar nagykövet lett az új tulajdonos. A kastélyt óriási befektetéssel a kor igényeinek megfelelően modernizálta. Átalakították a parkot: ekkor épült a nagy úszómedence Hajós Alfréd tervei alapján, mellette fából készült, nádtetővel fedett japánházzal. Ez a Dunántúlon egyedülálló volt. Különlegességnek számított a virágoktól folyamatosan pompázó hollandkert és a geometrikus formájúra nyírt bukszusokból álló díszudvar. A kastélyparkon halad keresztül a gyógyító hatású Szent György-vonalak (sárkányvonalak) egyik ága.

Az 1930-as években sok neves vendég látogatta a röjtöki kastély lakóit. Több éven át itt töltötte szabadságát dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Mikes János gróf és Majláth Gusztáv Károly érsek, Bethlen István és Teleki Pál gróf – mint miniszterelnök; Magdolna főhercegnő és az Eszterházy család más tagjai, valamint a Széchenyi, és a Pállfy családokból többen is.

A kastélyparkban áll a Verseghi család kriptája. Verseghi Nagy Elek apját, Ferencet 1928-ban temették itt el. Felesége 1934-ben 34 éves korában halt meg hét kiskorú gyermeket hagyva maga után. Ő is a kriptában nyugszik. Verseghy Nagy Elek 1936-ban újra házasodott: gróf Zichy Mária Lujzát vette feleségül, akitől két fia, Elek és András született. Gyermekei közül Péter hősi halált halt, négyen 1944-ben elhagyták az országot. Verseghi Nagy Eleket és feleségét 1951-ben Tiszasüly – Koloptanyára deportálták. A kastélyt az államosítás után gyermeküdülőnek használták. Az új funkció ugyan járt átalakításokkal, de a berendezés elszállításán felül visszafordíthatatlan kárt nem szenvedett. A 90-es évekre kiürítették és éveken át várt új gazdájára. 1997-ben Derry Márta vásárolta meg a kastélyt és újította fel teljeskörűen a parkkal egyetemben, minél többet megőrizve a régi arculatból. 1999 óta elegáns kastélyszállóként működik.

Röjtök másik éke a római katolikus templom. 1869-ben lebontották a régit és Handler Nándor soproni építész terve szerint megkezdődött a jelenlegi templom építése. Mária kegyhely, búcsúját Kisboldogasszony napján tartják. A főoltárán álló Szűz Mária kegyszobor a burgenlandi Wimpassingból származik. 1496-ban az akkor még Magyarországhoz tartozó Wimpác község hívei templomot építettek. Az épület elkészült, csak az oltárkép hiányzott. Ekkor történt, hogy a Lajta folyó partján dolgozó parasztok egy szép Szűz Mária szobrot találtak, ez került az oltárra. A szépen faragott szobor kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendett az egész környék lakói körében. A legenda szerint 1529-ben a Bécs alól visszavonuló törökök egyik parancsnoka magával vitte a szobrot. Útközben súlyosan megbetegedett, már-már halálán volt, amikor egy magyar fogoly azt tanácsolta neki, küldje vissza a szobrot és meggyógyul. A basa megbízta a foglyot, vigye vissza. Amikor a szobor elkerült tőle, a basa meggyógyult. Wimpácon a szobor csodálatos visszatérése leírhatatlan örömet okozott. Mind több tisztelője kereste fel, csodás gyógyulások történtek. 1587-ben kolostor is épült a kegyhelyen, amely először a ferenceseké volt, majd 1628-ban a minoriták vették át. Amikor II. József császár feloszlatta a szerzetesrendeket, a minoriták is kénytelenek voltak elhagyni Wimpácot. A kedves kegyszobrot legnagyobb jótevőjüknek, Gévay Máriának a gondozására bízták.

Évek múlva a szobor Végh Anna birtokába került, aki Röjtökre hozta és a templomnak ajándékozta. Itt a szobrot megvizsgálva kisderült, hogy az egy ritka, nálunk ismeretlen, igen kemény fából készült. Ezért például szúrágást csak hosszirányban látni rajta, keresztben nem. A gyakori és sorozatos imameghallgatások hatására a győri püspök 1811-ben megengedte, hogy a kegyszobor a templom főoltárára kerüljön nyilvános tiszteletre.

A másik településrész, Muzsaj határába, a Cserszélre építtetett Szent István király egy keresztalakú, Szent Péter tiszteletére és tíz község használatára szánt templomot. A legrégebbi írásos bizonyíték a község létezéséről 1232-ből való, birtokosa a 16. század elejéig a Muzsaji család volt. A török sereg a templomot leromboltatta, a falut felégette. Széchenyi György az 1600-as évek második felében vízimalmot létesített a Röjtök és Muzsaj között elfolyó, s Muzsajt egy kanyarral szinte körülölelő Ikva patakra. A vízimalom részben cölöpökön álló épülete különleges ipartörténeti műemlék.

Muzsajon található a Győri Egyházmegye egyetlen a Szűzanya lourdes-i jelenésének szentelt kápolnája is. Özvegy Varga Jánosné született Szigethi Julianna építtette 1923-ban. Egyetlen fia, Sándor az I. világháborút megjárta, betegen érkezett haza. Utolsó kívánsága volt, hogy Muzsajon kápolna létesüljön. Hamar bekövetkezett halála után az édesanyja minden vagyonát rááldozva egy Radics nevű süttöri kőművesmestert bízott meg az építéssel, aki a falakat félbehagyva jókora összeggel Ausztriába szökött. A szegény asszony jókora bankkölcsönt vett fel a házára, amire a kezességet Papp Kálmán röjtöki plébános vállalta. Anyagiak híján a torony nem érte el a tervezett magasságot, de a kápolnát a sok viszontagság után végül felszentelték.

Források:

rojtokmuzsaj.hu

https://szidonia.hu/hu/kastelyszalloda/kastelytortenelem

visitsopron.com

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: dka.oszk.hu