Fertőszentmiklós két, egészen 1905-ig különálló településrészét a rajta átfolyó Ikva-patak választja el. 1905-ös egyesítésükig ezek a Szentmiklós, illetve Szerdahelynek elnevezéseket viselték. Az Ikvától keletre eső lakott terület első említése 1228-ban történt Terra Neweg alakban. A tatárjárás során elnéptelenedett, már-már kipusztult Ikva-parti faluba halászokat telepítettek, és mivel az ő védőszentjük Szent Miklós, a középkori eredetű templomot is a myrai püspök tiszteletére szentelték, illetve ő a lett a település névadója. Egy 1274-es oklevél már esslesia S. Nicolai írásmóddal említi. Az Ikvától nyugatra fekvő rész első írásos megjelenése 1261-ben történt, Villa Sceredahel néven. 1535-ben a települések a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás tulajdonába kerültek. Fejlődését török támadások gátolták. 1722-től az Esterházyak birtoka volt.

Neves szülöttje Felsőbüki Nagy Pál (1777-1851.), a 19. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. Az ő szónoklata hatására ajánlotta fel Széchenyi István az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia javára. Egykori szülőháza helyén ma az általános iskola alsó tagozatának épülete áll, melyre emléktáblát helyeztek el a tiszteletére. Sírja a fertőszentmiklósi temetőben található. Szerdahelyen látta meg a napvilágot a „magyar Démoszthenész”-ként is emlegetett Bezerédj István (1796-1856.) reformpolitikus, a hazánkban elsőként önadózó és jobbágy-felszabadító nemes. Többször megfordult itt István első felesége, Bezerédj Amália is, aki a magyar kisdedóvás és gyermekirodalom úttörőjeként ismert. E családból származott Bezerédj Pál, a magyar selyemhernyótenyésztés és fonóipar kiemelkedő alakja is. A Fertőd felé vezető útelágazásánál fekvő birtokukat 1588-ban vásárolták meg, 18. századi kúriájuk, amelyben „akármely gróf bízvást ellaknék”, ma is ott áll.

Szentmiklós régi templomának oldalfalai eredetileg gótikus stílusban, a 13. században épültek. Benne a 16. század végétől 1660-ig a protestánsok miséztek, majd a Bécs ellen vonuló török sereg 1683-ban felégette. A helyette épült templom 1722-ben leégett, „az kriptában is megégtek a koporsók... oltárai elégtek, az harangok elolvadtak”. Az eredeti részletek felhasználásával épült fel 1725-ben a mai barokk templom. Ennek homlokzatát Szűz Mária barokk kőszobra díszíti.

A tornyot nyolcszögletű sisak fedi és a rajta lévő vaskereszt gömbjében van egy 1691-es szalánkeméni ütközetből származó ágyúgolyó. Latin nyelvű felirata: „Ez a gomb – csomó – a szerencsés csatából, amelyet a keresztény császári sereg a török vezér ellen nyert 1691. augusztus 19-én, Magyarországra az ő táborából hozva és 1692-ben ugyanazon a napon került ide a tetőre.” Az itt élők úgy mesélik, hogy a török ágyúgolyó egy helybeli vitéz lábát vitte le, és arra a szekérre, amelyen a sérültet hazaszállították, föltették az ágyúgolyót is.

Ebben a templomban három művészien faragott oltár volt, melyek a soproni Szentlélek-templomból kerültek ide. A főoltár most is itt áll, két csavart oszlopa fölött felhők között angyalok emelik Szűz Mária alakját az ég felé, ahogy a Szentháromság várja. Az oszlopok között Szent Miklós térdelő alakja mellett három gyermek szorong egy dézsában, utalva a szent egyik legendájára.

Mivel a település lakosai számára kicsi lett az épület, 1935-ben egy nagy méretű új templomot építettek hozzá, mégpedig úgy, hogy a régi templom az újnak előcsarnokául szolgál. Az új templom impozáns külsejét a tetőn elhelyezett huszártorony díszíti. A főoltára fertőrákosi homokkőből készült. Ide került a régi templom két 18. századi mellékoltára. 1965-ben nyilvánították műemlékké. Értékes az új templomba került szószék: a mellvéden Krisztus körül az evangélisták alakja, a hangvető peremén az Esterházy-címer, a tetőn pedig Szent Mihály szobra látható. A keresztelő kút is a régi templomból való, alsó része kőből van, a tetőzete pedig fából készült. Orgonája két manuálos, a Rieger Orgonagyár munkája. A mennyezet festményeit Samodai József alkotta 1964-65-ben. Jézus életét ábrázolják, a főoltár képe pedig Szent Miklós püspököt a niceai zsinaton.

Szerdahely nevezetessége a Szeredi kegyhely, melyhez a következő történet kapcsolódik. Az 1400-as évek utolsó évtizedeiben történt:

a környező falvakat a Nádasdy család birtokolta, ekkor vette meg Szerdahelyt Bezerédj Vörös Gergely a Nádasdy családtól. Birtoka közepén felállította a Szűzanya szobrát egy erdőségben, azaz a kápolna jelenlegi helyén. Alig fél évszázad múltán egy borzalmas vihar alkalmával villám sújtott a szoborba, s a tartóoszlop darabokra tört. Amikor a törmeléket eltávolították, csodálattal látták, hogy a szobor teljesen sértetlen maradt. Ez a csodálatosnak látszó esemény irányította a szoborra a hívek és az emberek figyelmét, így a 15. század végén megindult a környező községek népének zarándoklata a szoborhoz. Hosszú éveken keresztül innen indult a bencés atyák irányításával a környék híveinek processziója Mariazellbe. A 19. század vége felé a környező fákon elhelyezett mankók arról tanúskodtak, hogy a szobornál csodálatos gyógyulások történtek. 1903-ig a szobor a szabad ég alatt állott. Ebben az évben szép kápolnát építettek a hívek adományából, és a szobor oda került. 1980-ban, a kegyszobor felállításának félévezredes jubileumára a kápolna mögött szép, tágas teret alakítottak ki a nagyszámú hívősereg befogadására, melyet a keresztúti stációk képei ölelnek át, amit vasárnaponként szabadtéri miséző helynek is használják. A Fájdalmas Szűzanya ünnepét szeptember 3. vasárnapján tartják minden esztendőben. Előtte szombaton és az ünnepen a környék hívei nagy számban zarándokolnak a Fájdalmas Anyához.

Fertőszentmiklósnak kilátója is van, mégpedig a temető közelében, az Agghegy utcában. 2014-ben adták át. A 12 méter magas kilátó legfelső szintjéről nagyszerű panoráma nyílik a Fertő tóra, a Kisalföldre és az Alpokaljára.

Források:

visitsopron.com

fertoszentmiklos.hu

fertoszentmiklosiplebania.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép: fertoszentmiklos.hu