A nyolcadszor megjelent kelet-közép-európai adóbrosúra 21 ország adatait tartalmazza. A kedden ismertetett idei kiadványban a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok.

Az elemzés szerint az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan mindössze 16 százalék, ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Ez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is.

A foglalkoztatást terhelő adókat vizsgálva a régió országai a legjelentősebb szórást a bérszínvonalukban mutatják. Magyarországon a minimálbér 2017 óta évről évre 8 százalék körüli mértékben nő, ugyanakkor több régiós országban – főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében – ennél nagyobb léptékű a felzárkózás.

Euróban kifejezve a legjelentősebb minimálbér-emelkedés Ukrajnában volt 2020-ra, a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan. A növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.

A forgalmi típusú adók esetében a normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül alakul 2020-ban a régióban. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít; Horvátországban 2020-ban elmaradt a korábban tervezett, egy százalékpontos csökkentés.

A kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Magyarországon pozitív költségvetési hatással járt a nemrégiben bevezetett kötelező online számlaadat-szolgáltatás, ezért várhatóan hasonló megoldások elterjedésére lehet számítani a többi országban is – mutatott rá Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója.

A címlapfotó illusztráció; Forrás: Hirado.hu