Nevéhez kötődik a Duto lágyító előtétlencse feltalálása is, minek köszönhetően megteremtette a művészi fotózás stílusát, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult, amit magyar stílusnak neveztek el az egész világon. Így vált a fotótörténet és fotótechnika történet világviszonylatban kiemelkedő alakjává.

„A Fény szerelmese vagyok. Hiszem és vallom, hogy a fénykép legnagyobb erénye csakis a Fény kifejezése, hangsúlyozása lehet. Bizonyára mások is vallják ezt, mert sokat írnak és szavalnak a Fény fontos szerepéről, de nem mutatják meg a hozzá vezető utat, mivel nem ismerik. Én rátaláltam erre az útra és azt őszintén, becsületesen meg is mutatom.”

A Duflex fényképezőgép forradalmasította nemcsak a magyar, de a világ fényképezőgép-gyártását és a fényképezés technikai szintjét, minőségét, technikailag maga mögé utasítva az addig élenjáró német Leicát, a Contaxot, és az Exaktát.

A japán Canon, Asahi - Pentax, Miranda, Nikon, Olympus még csak a tervezők álomvilágában léteztek, részben éppen Dulovits tanár úr találmányaira alapozva.

Dulovits Jenő a magyar fotóművészet és fototechnika történetének egyik legjelentősebb, meghatározó alkotója, aki az esztétikát és technikát egységben kezelve, az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapuló sajátosan egyéni fotóstílust alakított ki. Könyveiben megfogalmazott esztétikai nézeteivel, a lehető leggazdagabb tónusrajzot eredményező, általa kikísérletezett negatív-pozitív technikai eljárásával, lágy rajzot adó Duto előtétlencséjével, s elsősorban ellenfényes világítású, ragyogó csúcsfényekkel tündöklő, kifogástalanul szerkesztett, időtlen szépségű képei világával évtizedekre befolyásolta a művészi ambícióval dolgozó fényképészek szemléletét, kifejező eszközeit szerte a világon.

 

1931 és 1958 között 13 találmányát szabadalmaztatta, ebből 11 fotótechnikai témájú volt. Franciaországban, az Egyesült Államokban és Németországban négy találmányára jegyeztek be szabadalmat.

Az 1931-ben szabadalmaztatott első találmánya lágyító előtétlencséje volt, melyen az üvegkorongba koncentrikus köröket csiszolt. Ez a fénykép éles rajzát feloldva, lággyá téve, az éles körvonalak mellett fényudvarra emlékeztető, elmosódott szélű kontúrt ad, mellyel kezdetét vette egy új stílus, a művészi fényképezés.

A kérdésre, hogy mi a fényképezőművészet, Dulovits válasza: „a fényképezés különleges formanyelvének ismerete és ízléses alkalmazása, kiváló technikával.” S célja: „Minden művészet, elsősorban pedig a képzőművészetek legfőbb célja a szépérzék kielégítése.”

A Művészi fényképezés németre átdolgozott változatát Meine Technik – Meine Bilder(27) címmel már 1943-ban mint nyomás alatt lévő könyvet hirdették a német kiadók, de a háború miatt csak 1945-ben jelent meg, majd 1957-ig újabb öt kiadást ért meg – sok tízezres példányszámban.

1943-ban három szabadalmat adott be, melyek egy kisfilmes, fémlemezből készült, redőnyzárral ellátott, egyfényaknás-tükörreflexes fényképezőgép részmegoldásait jelentették, s műszaki kivitelezése a vízszintes betekintést biztosító, szemmagasságból történő, oldalhelyes fényképezést tette volna lehetővé, melyet a Dulovits Reflex rövidítéseként Duflexnek nevezetek.

A gépbe Kálmán László találmányát, az objektíven belül vezérelt, exponáláskor automatikusan beugró blendét és a felvétel közben kissé hátra húzódó, utána kereső helyzetbe visszacsapódó tükröt is beépítették.

A Gamma finommechanikai művekben 1947-48-ban a kor fényképezőgépei közt egyedülálló konstrukció jött létre, mely a fényképezőgép-ipar akkori csúcsmodelljeit évekkel előzte meg.

A siker ellenére 1949-ben az akkori kommunista irányítású Ipari Központ szovjet nyomásra sorozatgyártását kevéssé gazdaságosnak nyilvánítva a Gammában leállíttatta a Duflex gyártását.

1954-ben Dulovits-ot ’racionalizálás’ indokával elbocsátották a Gammától.

Nemcsak tanárként, gépkonsruktőr-feltalálóként szűnt meg számára a munka lehetősége, fotóművészként és szakíróként is ellehetetlenült.

Elszigeteltségének mai napig ható szomorú következménye, hogy halálakor munkái nem kerültek be közgyűjteményekbe, munkássága egészéhez mérve csak nagyon kevés eredeti kópiája maradt fenn, többnyire magángyűjtőknél.

 

DULOVITS JENŐ SZABADALMAI

1931. 08. 07. Lágyító előtétlencse fényképezőgépekhez.

1938. 05. 27. Áramvonalas sörét.

1941. 09. 12. ívelt keresztmetszetű, fényképészeti lágyító előtét.

1943. 05. 22. Korlátlanul rekeszelhető fényképészeti lágyító előtét.

1943. 08. 23. Szemmagasságból fényképező tükörreflex gép.

1943. 08. 23. Tükörreflex rendszerű fényképezőgép.

1943. 08. 23. Redőnyzáras fényképezőgép (fém redőnnyel).

1947. 10. 14. Optikai kereső fényképezőgéphez.

1947. 12. 13. Eljárás nyomódúcok készítéséhez maratás nélkül.

1948. 03. 25. Berendezés kisfilmes fényképezőgépek filmjének karcmentes

továbbítására.

1955. 08. 23. Eljárás lekerekített szélű maratásra (lágyító előtét).

1957. 03. 14. Öntőforma műanyag tárgyak, különösen optikai lencsék előállítására

(műanyagból előállítható optikai lencsék).

1958. 04. 15. Körforgásos borotvafej.

 

Forrás: DUFLEX a világszabadalom (ewk.hu)

Dulovits Jenő (1903-1972) élete és ritkán látott felvételei - Tőry Klára írása - Mai Manó Ház Blog