Több mint harmincan vettek részt az eseményen, ahol a Soproni Egyetem több kara is képviseltette magát. Az érdeklődők szabad szemmel láthatták (és ultrahangdetektorok segítségével hallhatták is) a tó felett köröző, rovarokat zsákmányoló közönséges, szoprán és fehérszélű törpedenevéreket, majd a szakértőktől egy interaktív jellegű előadást hallhattak a hazai 28 fajról, a korai denevéren keresztül a fokozottan védett csonkafülű denevérig.  

A tévhitek mellett szó esett a denevérek és az ember kapcsolatáról épített környezetben, és a résztvevők átfogó képet kaphattak ezen állatok élőhelyre vonatkozó igényeiről és életciklusáról. Megismerhették továbbá, hogy milyen változatos táplálkozási stratégiák alakultak ki a denevéreknél, hogy nemcsak a szúnyogot kapják el reptében, hanem a többi közt levélen pihenő pókot vagy földön szaladgáló futóbogarat is zsákmányolhatnak ezek az érdekes „repülő egerek”. Összegzésképpen, a kérdezz-felelek során a hallgatóság ötletelt és összegyűjtötte a potenciális veszélyeztető tényezőket, illetve megismerte a kulcsfajok szerepét.  

A hangdetektorozás során a Nemzeti Park kollégái bepillantást adtak a hangfelismerés rejtelmeibe: az érdeklődők élőben hallhatták a denevéreket a készülékek segítségével, majd az egyedi azonosításra alkalmas gyűrűzésről, rádiós nyomkövetésről és egyéb vizsgálati módszerekről meséltek a szakértők.  

A program megkoronázásaként (a rossz idő ellenére) dr. Kurali Anikó természetmegőrzési szakreferens és Kugler Péter természetvédelmi őrszolgálat-vezető hálójába tévedt egy fokozottan védett nagyfülű denevér is! 

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az esemény megvalósításában részt vevőknek és az érdeklődő hallgatóságnak a jelenlétéért!  

Kaán Károly Ökoklub: Molnár Mónika M. (Szerk.: Gruber Viktória)