Az uniós polgárok integrációja volt a témája annak a konferenciának, ahol az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemében a pályázó önkormányzatok, civil szervezetek és alapítványok cseréltek tapasztalatot. A fiatalok helyben tartása, a belső migráció, a digitális tanulás és az önkéntesség ugyanúgy téma volt, mint a szociális segítség vagy a kulturális partnerség. A projekt elsődleges célja, hogy lehetséges partnereket kapcsoljon össze a közös témák mentén, másodlagos pedig, hogy a hagyományos események rávilágítsanak a múltra, és készüljenek fel a jövőre egy új Európával. Az unió pályázatíróit dicséri, hogy a partnerséget már nem csak a szervezetek összefogásában mérik, el akarják érni, hogy a hétköznapi emberek figyelmét is felkeltse és valódi, emberi együttműködések alakuljanak ki. Főként a posztkommunista országok polgárainak az érdeklődését szeretnék felkelteni az EU és politikája iránt, miután mindenhol tapasztalat, hogy nem ismerik megfelelően az unió alapvető értékeit és elveit.

A konferencián gyakran emlegetett együttműködés jó példája a sopronkövesdiek bukaresti szereplése. Egy korábbi projektben végzett közös munka következménye, hogy a szlovénok az alpokaljai települést delegálták a bukaresti konferenciára.

- Számunkra mindig jó lehetőség egy ilyen nemzetközi találkozó a kapcsolati tőkénk emelésére, hiszen számos olyan uniós programban veszünk részt, ahol több ország dolgozik egy-egy projekten. Jó az, ha a nemzetközi pályázatoknál a külföldi pályázónak lehetséges magyar partnerként Sopronkövesd jut eszébe - mondja Fülöp Zoltán, Sopronkövesd polgármestere.

Fülöp Zoltán büszkén mutatta meg a konferencián faluja értékeit, de nem titkolta el a nehézségeket sem. Sopronkövesd hétköznapjait, jelenét és jövőjét is meghatározza az országhatár közelsége, az ausztriai munkahelyek lehetősége és a községben működő nagyvállalat munkaerőigénye. A fejlődés üteme ugyanakkor nehézségek elé is állítja a falu vezetését. Tíz év alatt háromszázzal nőtt a lakosság száma, jelentősen fiatalodott a település, de ez azt is jelenti, hogy több férőhely kell a bölcsődében, az óvodában, az iskolában pedig több pedagógusra van szükség. A nagy gyár munkaerőigényét helyben már nem lehet kielégíteni, az ország keleti részéből érkező munkavállalók beilleszkedését segíteni kell, s ez sem könnyű feladat.

Sopronkövesd eddig jól megbirkózott a feladatokkal, sikeres pályázatai révén is gazdagodott. Térségi központtá nőtte ki magát az elmúlt években kulturális téren is, rendezvényeinek híre már messze földre eljutott. Jelenleg is hat uniós projektben forog a Sopronkövesd Községi Önkormányzat neve, még ha külföldi partnereik nyelve bele is törik néha a helyes kiejtésbe. De a partnerség folytatódik, a barátságok élnek, meg fogják tanulni: Sopronkövesd.