A politikus ezt a csok sikerével, illetve azzal indokolta, hogy sok kistelepülésen még mindig csökken a népességszám.
Gyopáros Alpár emlékeztetett, a falusi csok a Magyar Falu Program része, amely 2019-ben indult a falvakban élő emberek életminőségének javítása érdekében, hosszú távú célja pedig az, hogy megmentsék azokat a településeket, ahol rohamosan csökkent a népességszám az elmúlt évtizedekben.
Közölte, a falusi csok azokra a kistelepülésekre terjed ki, amelyek népessége az elmúlt évtizedekben jellemzően csökkent vagy stagnált, együttesen 2678 ilyen település van az országban, ezek mindegyikében a lélekszám 5000 alatti.
Hozzátette, gyermekvállalástól függően akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást is igénybe vehettek, vehetnek azok a családok, amelyek az érintett településeken teremtik meg az otthonukat.
Arra is kitért, hogy a falusi csok az újépítésű ingatlanok vásárlása mellett használt ingatlanok vásárláshoz, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez is igényelhető.
Gyopáros Alpár elmondta, hogy mindezek mellett a falusi csokos településeken élni lehet az áfa-visszatérítés lehetőségével is, maximum 5 millió forint értékben.
A kormánybiztos a falusi csok eredményei között említette, hogy a speciális otthonteremtési és családtámogatási formát 2019. júliusi indulása óta több mint 31 ezer család igényelte, összesen 170 milliárd forint értékben.
Arra is rámutatott, hogy ez alatt a körülbelül két év alatt a falusi csokos kistelepülések közül 1223-ban megállt a népességfogyás, sőt döntő többségükben emelkedést tapasztaltak.
A Központi Statisztikai Hivatal és a Belügyminisztérium adatai alapján azt is megfigyelték, hogy a falusi csokos településeken 2017 és 2019 között a népességfogyás 0,93 százalékos volt, 2019 és 2021 között viszont ez a szám 0,37 százalékra csökkent; a népesség azonban még mindig fogy - mondta a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár kiemelte, a következő hetekben a falusi csokra vonatkozó további tartalmi és technikai módosításokat javasolnak majd a kormánynak.
Borítókép; pixabay