A szekszárdi alkotó mini domborműveket farag a tojáshéjba, egy fogászati fúróhoz hasonló eszköz segítségével, és így készült művészi alkotásaival kiérdemelte a tojásírás királynője jelzőt.

Rendszeresen viszi műveit nyugat-európai tojáskiállításokra, ahol kiérdemelt sikereket és elismeréseket ér el alkotásaival. Immár több mint 150 kiállításon hívta fel magára a figyelmet külföldön, öregbítve Magyarország és a kortárs magyar képzőművészet jó hírét is. Sok kiállításra hívják, de  csak a legszínvonalasabb rendezvényekre szóló meghívásokat fogadja el. 

A miniatűrök témái rendkívül változatosak: madarak, virágok és növények szövik át a felületet, de vannak mitológiai témájú tojások is.

Csuhaj Tünde a legapróbb tojásoktól kezdve a legnagyobbakig díszíti a törékeny anyagot. Liba, hattyú, emu, nandu és strucctojásokból készülnek a csodálatos, mesés alkotások maratott, fúrt, festett technikával. A művész a tojásdíszítéssel 1990 óta foglalkozik, már több kiállításon is részt vett, 2003-ban Franciaországban a kiállítás első díját nyerte el.

Elmondása szerint mindent magától tanult, kísérletezett ki, segítségére szakkönyvek voltak és szobrász férje, akivel egymást inspirálva találják ki az újabbnál újabb ötleteket.

„Rengeteg tojást eltörtem, mire megtaláltam az alkotások saját, egyedi hangulatát. A munka szeretete magától alkotja a képeket, anélkül nem sikerülne ilyen szépen. Ecsetvonásról ecsetvonásra látom, merre kell haladnom tovább”, vallott magáról a művész egy vele készült interjúban.

Minden húsvétkor dekoratív tojásokkal érkezik a két legnagyobb európai seregszemlére, Németországba és Svájcba, ahová évek óta rendszeresen meghívást kap és ahol művészi alkotásai emelik a kiállítások presztízsét.

Csuhaj Tünde 1954-ben született Tamásiban. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kerámia szakon végezte tanulmányait. Hollandiában 2000-ben és 2001-ben, Franciaországban 2003-ban ért el első helyezést kiállításon.

Az iparművész eleinte követte a népi motívumvilágot, készített például batikolt sárközi tojást is. „Egy idő után túlszaladt a kezem és egészen más lett belőle. Volt, hogy a szememre is hányták, hogy miért nem népi motívumokkal dolgozom. Erről az a véleményem, hogy a népimotívum-hagyomány is úgy keletkezett, hogy volt egy kreatív minta, és azt átvették. A motívumoknak is frissülniük kell” – hangsúlyozta Csuhaj Tünde.

Forrás: Csuhaj Tünde tojásdíszitő (tolnaart.hu)

Tojáscsodákat költ Tünde | BorsOnline

Tojásdíszítés mesterfokon / Praktika magazin