A farkasboroszlán csaknem egész Európában honos, a Pireneusoktól, Dél-Olaszországtól és a Balkántól észak felé egészen Norvégiáig, keleten Szibériáig. Ezek mellett a Kaukázusban és Kis-Ázsiában is megtalálható.

Hazánkban a Soproni-hegységen kívül előfordul többek között az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Kőszegi-hegységben, a Zselicben vagy a Zalai-dombvidéken, de mindenhol ritka. A Soproni-hegységben elsősorban a Brennbergbánya és Görbehalom körüli erdőkben él. Élőhelyei a bükkösök, gyertyános-tölgyesek, patak menti égerligetek. Általában ritkásan, szálanként fordulnak elő, nagyobb, 4-5 töves állományaival főként erdőszegélyek és utak mentén találkozhatunk. A teljes hegység területén kb. 100-200 példány élhet.
 

A farkasboroszlán kora tavasszal, akár már februárban is virágzó védett cserjénk, mely megnőhet 60-120cm-re is. Azonban sokszor csak kisebb termetű példányaival találkozhatunk. Illata bódítóan édeskés, de minden részében mezerein nevű mérget tartalmaz. Nyáron messziről pirosló termései hívogatóak, de erősen mérgezőek. Terjesztését főként az erdőkben élő rigófajok végzik, melyekre a termés méreganyaga nem hat, így a kívánatos piros bogyócsemegét elfogyasztják, a bélrendszerükön áthaladó magvak megfelelő helyre kerülve csíráznak.

Borítókép; Fertő-Hanság Nemzeti Park Facebook oldala