| 2021. december. 31. | 3 perc olvasás

Bolyai János, minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa

Tudtad, hogy a térgeometria megalkotója Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) az egyik leghíresebb magyar matematikus? Bolyai János jutott el geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz a felismeréshez, hogy a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van. Ezzel a korszakalkotó felfedezésével, ami a relativitáselmélet alapja, évszázaddal megelőzte korát!

1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek neves kortársai. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem” (1823).

1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amelyek nélkülözhetetlen alapot jelentettek a XX. század fizikai elméletei számára. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését.

A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk.

Az egyetlen hitelesnek tekinthető Bolyai János ábrázolás
Az egyetlen hitelesnek tekinthető Bolyai János ábrázolás
https://matekarcok.hu/

1850-ben elkezdte egy axiómákra alapozott geometriai rendszer kidolgozását, ebben Bolyai a fél évszázaddal később megszülető topológia alapjait rakta le. (A topológia a matematikának az a részterülete, amelyik az alakzatoknak a folytonos deformációk – nyújtások, csavarások stb. – közben is megmaradó tulajdonságaival foglalkozik.)

A komplex számokról írott műve, a Responsio (1837) a lipcsei Jablonowszky Társaság pályázatára készült, amelyben a komplex számokat rendezett valós számpárként fogta fel; a komplex számok mértani alkalmazását illetően visszautalt az Appendix-ben kifejtett geometriájára, amelyet a bírálók nem ismertek, és szokatlan elméletét megértés híján nem tudták értékelni.

Számelméleti kutatásainak legfontosabb eredménye, hogy a kis Fermat-tétel bizonyításával próbálkozva, rátalált az első álprímszámra (341); ez volt a példa, amely a tétel fordítottjának hamisságát igazolta. További ellenpéldákat keresve, megalkotta azt a módszert, amelyet ma Jeans tétele néven ismernek. Új bizonyítást keresett Fermat karácsonyi tételére, és hármat is talált, mindegyik egyszerűbb volt, mint Euleré.

Számitógépes szimuláció a relativitás-elmélet bizonyítására
Számitógépes szimuláció a relativitás-elmélet bizonyítására
http://paramoral.eu/

1860-ban meglehet a halálát érezte közeledni Bolyai János, ugyanis diákládájába rendezte iratait. Pontosan, gondosan, számozottan a több mint tizennégyezernyi írott oldalt kitevő munkáit. Közöttük az egykor már nyomtatásra kész – Gausz irigysége folytán nyomdát nem látott – könyv alakban meg nem jelent művét: a relativitás elméletét. 1860-ban bekövetkezett halálát követően tudományos hagyatéka, a diákládájával együtt, megőrzésre a Teleki Thékába kerül.

Ma már bizonyos: Bolyai János egyedül jutott el geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz a felismeréshez, amely az általános relativitás fizikai lényegét alkotja. Nevezetesen ahhoz, hogy a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van. Ezzel a korszakalkotó felfedezésével évszázaddal megelőzte korát.

1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánlólevelekkel jött, hogy azok alapján megkapta betekintésre Bolyai János ládába zárt hagyatékát. Ezek között a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér összefüggését leíró felismerést. A tanár elutazása után derült fény az irat hiányára. Majd két évre rá, 1916-ban Einstein, mint a berlini Kaiser Wilhelm Institut professzora lépett a nyilvánosság elé az akkor óriási feltűnést keltett relativitás-elmélettel.

Márkos Ferenc festménye (2012) Bolyai Jánosról (1802-1860)
Márkos Ferenc festménye (2012) Bolyai Jánosról (1802-1860)
https://hu.m.wikipedia.org/

Forrás: http://www.magyarvagyok.hu/

Borítókép: https://penzmuzeum.hu/

Legnépszerűbb cikkek