1828. december 17-én született a Hannoveri Királyság Klausthal nevű városkája közelében, ahol édesapja, báró Berg Ödön a királyi erdészetnél állt alkalmazásban. Az elemi ismereteket szüleitől és házitanítóitól sajátította el. Édesapját, aki elismert szaktudással rendelkezett, a szász király 1846-ban meghívta a Drezda melletti Tharandtba, a Királyi Szász Gazdasági és Erdészeti Akadémia vezetésére. Gusztáv ezután Freibergben folytatta tanulmányait és 1848 húsvétján kiváló eredménnyel zárta a gimnáziumot. Jeleskedett a klasszikus humán műveltség terén, ugyanakkor kialakult benne a természet szeretete, a természettudományok iránti elmélyült érdeklődés. Édesapjától szintén örökölte az erdészet és a bányászat iránti vonzalmat, az olthatatlan tudásvágyat. A humán és természettudományos műveltség együttese alakította ki jellemző nemes vonását: egy probléma felmerülésekor lépésről-lépésre haladva, logikus láncolatot képezve kereste az okokat, majd kreatív ötleteivel és humánus gondolataival sokszor a kor gyakorlatát messze megelőző megoldást talált.

A gimnázium után édesapja példáját követve gyakornokként dolgozott a freibergi bányában, majd beiratkozott a bányászakadémiára. Tanulmányait 1852-ben kiváló minősítéssel zárta. Még akadémiai évei alatt ismerte meg Strehle Annát, a "freibergi hölgyek legkiválóbbikát", akit 1854-ben feleségül vett. Házasságukból három gyermek született: Max, Márta s végül Kapuváron Anna (Mimi).

A tehetséges fiatal báró rövidesen a bányák bécsi vezérigazgatóságában lett referens. Itt óriási mennyiségű átfogó ismeret birtokába jutott a bányászatról, de egészében átláthatta az akkori Magyarország mezőgazdaságának helyzetét is. Az 1860-as évek elején Hont vármegye vendégszeretetét élvezte, s "folyton kék egét", mely a szörnyű szárazság miatt nem kedvezett a magyar mintagazdaság létrehozását célzó tervének. Élete következő s egyben végső állomása lett Kapuvár. Ugyanis Schulhof József és egy Wirker nevű udvari tanácsos 1861-ben 29 évre bérbe vette az Esterházy hercegi hitbizomány részét alkotó kapuvári uradalmat. Bérletüket azonban hamar megbontották, és Schulhof olyan személyt keresett maga helyett, akiben jellem, tudás, szakértelem, szorgalom, állhatatosság mind együtt van. Ekkor gondolt Berg báróra, s hívta őt Kapuvárra. Így 1864-ben Berg Gusztáv átvette a kapuvári uradalom vezetését. Feleségével s két gyermekükkel beköltözött a kastélyba, s ettől kezdve élete egybefonódott a Rábaköz, különösen Kapuvár életével. Itt született legkisebb gyermekük, s röviddel ezután itt halt meg felesége. A Rábaköz népe szívesen fogadta. Hozzálátott a hercegi uradalom elhanyagolt gazdaságának rendbehozatalához: elsősorban a belvizek levezetéséhez szükséges csatornahálózatot fektette le, meghonosította a gazdasági forgórendszert, rendszeresen trágyáztatta a földeket, gőzgéppel dolgozott, gőzekét vásárolt, a gyorsabb és megbízhatóbb szállítás érdekében pedig gazdaságát 12 km hosszú iparvasúttal kapcsolta hozzá a Győr-Sopron felé vezető vasútvonalhoz.

Komoly szerepelt vállalt a Hanság mocsarainak lecsapolásában. Ennek eredménye lett a Szegedi-csatorna (Jend) kiépítése a Kis-Rába alá épített szifonnal, a Vallai-csatorna (Új-Répce) kiásatása, a Fertő-csatornába épült duzzasztózsilip építése, melynek révén lehetővé vált a Hanság és az Éger-erdő teljes kiszáradástól való megmentése.

Érdemes megemlíteni a bárónak egy más irányú, de ugyancsak vízzel kapcsolatos tevékenységét: az 1892. évi kolerajárványt követően szorgalmazta, hogy létesítsenek artézi kutat Kapuváron. Javaslata alapján megindultak a vizsgálatok és a mérések, s a város első artézi kútját 1899 szeptemberében adták át a polgáriskola udvarán. De fúratott kutat Öntésmajorban, Földvármajorban és a Gusztáv-majorban is.

Az uradalom mocsaras területei, esős időben szinte járhatatlan útjai, s a gazdaság fellendítésének vágya sarkallták őt arra, hogy felvesse a vasút gondolatát. 1867-ben elsőként foglalkozott a Győrt Nagycenkkel összekötő vasútvonal kiépítésével. Kezdeményezése 1876-ra beolvadt az Erlanger báró által vezetett GYSEV-tervbe, s ennek részeként valósult meg. Viszonzásul a vonalat úgy tervezték, hogy az közvetlenül bérgazdasága mellett haladjon. Megbízására Öntésmajor belső szállításaihoz keskenyvágányú, lóvontatású vasutat fektettek le, melyhez kiegészítésként repülővágányokat is alkalmaztak a répaszállítás meggyorsítására. Később személyszállításra is alkalmassá tették a "Villám-vasutat": az elnevezés az első vontatásra betanított ló, Villám nevéből származott. Így szállították a munkásokat, a kiránduló iskolásgyermekeket, a kialakított mintagazdaság megtekintésére vagy a vadászatokra érkező előkelő vendégeket – így például 1886-ban Rudolf trónörököst.

A báró gazdaságával olyan példát teremtett, amelynek messze földön híre ment. 1898-ban, amikor német mezőgazdasági szakemberek küldöttsége érkezett hazánkba, Kapuvárra látogattak, hogy ott európai szintű mintagazdaságot tanulmányozhassanak. A béruradalom öntésmajori központjában iskolát építtetett az ispánlak és a négy modern cselédház mellé. A téglából épített, fazsindellyel fedett, egytantermes iskolába jártak a környék majorjaiban dolgozók gyermekei. Élére képzett tanítót állított, s hogy nem is akármilyen szinten működött ez az iskola, az kiderül abból, hogy a törvény által előírt tananyagon túl "háziipart" is tanultak a nebulók. Berg Gusztáv közbenjárására és szorgalmazásának eredményeként létesült 1884-ben a kapuvári polgáriskola is.

Nevéhez számos gazdasági újítás kötődik, melyeket nemzetközi szinten is rangos elismerésekkel illettek: 1873-tól bérelte a boldogasszonyi uradalmat: a bécsi világkiállításon e gazdaságáért a legfőbb elismerést nyerte el. 1890-ben az országban elsőként a veszkényi tehenészetben ő alkalmazta az itatókészüléket, s ellátta Sopron város központi tejcsarnokát tejjel. 1893-ban részt vett a chicagoi világkiállításon és több hónapos tanulmányutat tett Amerikában. 1897-ben jelent meg Bécsben, majd Párizsban a kapuvári uradalmat bemutató tanulmánya - a párizsi világkiállításon 1900-ban Grand Prix-díjat nyert.

Emellett is rendkívül sokat tett Kapuvár és környékének felvirágoztatásáért: takarékpénztárt, tűzoltóegyesületet, utcavilágítást szervezett; 1882-ben felvetette a kapuvári közkórház alapításának gondolatát, utakat építtetett, telefonvonallal kötötte össze a gazdaság egyes majorjait és új, korszerű „kisdedóvót” emeltetett.

Amikor 1898 decemberében a 70. születésnapját ünnepelte, ott voltak a családján kívül kiterjedt gazdaságának tisztjei, nagyszámú cselédsége, Kapuvár polgárai és a megye előkelősége. Cserpes István községi bíró ekkor adta át neki azt a díszes oklevelet, mely Kapuvár díszpolgárává nyilvánította. A díszoklevél mellé féltő gonddal tette el emlékei közé a gazdatisztek és cselédek fényképeit, melyet ajándékba kapott tőlük. Ő is egy-egy dedikált fényképpel kedveskedett a születésnapi ünnep résztvevőinek. Aztán a 71. születésnapját már csak szűk családi körben ünnepelte, s hosszú betegségéből felépülve, több hónapi tartózkodásra Grazba utazott.

Az első mellszobrot 1901-ben Lukácsi Lajos gartai szobrászművész mintázta róla. Báró Berg Gusztáv példaértékű élete a vadosfai evangélikus lelkészi hivatal anyakönyvi bejegyzése szerint 1903. augusztus 4-én zárult le. Kapuvári síremlékének felirata összefoglalja egész életét: "Amit gondolt – okosság, amit érzett – jóság, amit mondott - igazság."

Napjainkban a Berg Kaszinó Egyesület fiataljai is ébren tartják emlékét, céljukat a következőképp fogalmazzák meg: „fiatalok, akik Kapuvárért tesznek, akik nem hagyják elkallódni azokat az értékeket, melyeket elődeink hátrahagytak”.

Források:

gyor-moson-sopron-megyei-szemelyek.pdf

kapuvar.hu

ferto-hansag.hu/upload/document/181/kocsagtoll-2010_pjy9.pdf

kozterkep.hu

Borítókép: kozterkep/mapublic