Az első budapesti villamost a Siemens és Halske cég szállította, 1889-ben már állandó villamos közlekedés volt a fővárosban. A villamos elődje a lóvasút volt.

1879-ben mutatta be egy berlini kiállításon Werner Siemens az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem magával hordozott akkumulátorból kapta, hanem áramszedő segítségével egy erre a célra épített vezetékből.

Gyakorlati szempontokból végül úgy döntöttek, hogy a Nagykörúti próbavonalon használt egyméteres nyomtáv helyett, a nagyvasutak által használt 1,435 méteres nyomtáv szerint építik ki a vonalakat a jövőben, hogy szükség esetén a már használatban lévő vasúti kocsik rakományait is továbbítani tudja a kiépülő rendszer.

Az egy kilométeres próbapálya sikerén felbuzdulva a kezdeményező Balázs Mór, a Lindheim és Társa, valamint a Siemens & Halske cégekkel közösen megalakította a Budapesti Városi Vasút nevű céget, és a korábban már gőzüzemű városi vasútra megkapott engedélyük megváltoztatását kérték villamos vasútra. Az engedélyt 1888. június 30-án kapták meg:

„Ezen okirat erejénél fogva a »Budapesti városi vasúti vállalat Lindheim &Cie, Siemens & Halske és Balázs Mór« helybeli bejegyzett közkereseti társaság engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy Budapest fővárosban az egyetem-térről kiindulva, a kecskeméti-utczán, Kálvin-téren és a stáczió-utczán át a köztemető-utig vezetendő s villamos erőre berendezendő közúti vasutat s e vasút 2.4 kilométerénél kiágazó, a tervezett kezelési telephez vezetendő vágányt az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt kizárólag a nyilvános személyforgalom közvetítésére szakadatlanul üzletben tartsa. […]”

A sikeres budapesti bemutatkozást követően a Magyar Királyság több városában is kiépült a villamoshálózat. 1895-ben Pozsonyban is elindult a villamos. Az első budai villamosvonal 1896-ban indult a Zugligetbe. Miskolcon 1897. július 10-én indult el első útjára a villamos, majd még ebben az évben Szombathelyen is. Ezt követően jelentek meg a villamosok Sopronban (1900), Nyíregyházán (1905), Nagyváradon (1906), Szegeden (1908), Nagyszebenben (1910), Debrecenben (1911), Újvidéken (1911), Kassán és Pécsett (1913).

Az új villamoskocsik eleinte a lóvasúti járművekre emlékeztettek, majd egyre több kocsi készült teljesen zárt kocsiszekrénnyel. A kezdeti korszakból maradt ránk az egyik, a Zipernowsky Károly által 1890-ben kifejlesztett alsóvezetékes modell, amelyet a szűk, belvárosi utcákban történő közlekedésre szántak. A szerelvényt a Ganz gyárban készítették.

A kéttengelyes motorkocsik mögé az egyre növekvő forgalom kiszolgálására egyre többször kötöttek egy, majd kettő pótkocsit. Kezdetben a villamosok csupán 15 km/óra sebességgel közlekedtek, a teljesítményt és így a sebességet később fokozatosan emelték.

1894-ben megkezdték a háromfázisú, indukciós motorok hazai gyártását, ennek szervezésére és lebonyolítására felkérték Kandó Kálmánt, akit a vasút villamosítás úttörőjeként ismer a világ.

 

Forrás: Százharminc éves az első normál nyomtávú villamos | PestBuda

Villamos – Wikipédia (wikipedia.org)

135 éve jár villamos Budapesten - Cultura.hu