De ki is volt Pátzay Pál? Többszörösen kitüntetett szobrász, művészpedagógus. Alkotómunkájának egyik fő értéke a hazai földhöz, hagyományokhoz való szoros kötődése. Témáit a környező valóságból, közvetlen természet-megfigyelésből merítette. Tehetsége a klasszikus szobrászat megértésének mélyére hatolt. Nemzeti jelképnek tekinthető műveket alkotott, mint például a Hunyadi János lovasszobor Pécsett vagy a 10-es huszárok emlékműve Székesfehérváron. A női alak Pátzay művészetében az általánosított érzelmeket kifejező szimbolikus alak. Ezt példázzák a Szomorúság, a Nővérek vagy épp a Kenyérszegő. Legváltozatosabb műfaja a kisplasztika. Formai és tartalmi problémákat kereső személyisége ezekben a művekben tanulmányozható a legjobban.

Pátzay Pál 1896. szeptember 17-én látta meg a napvilágot Kapuváron, édesapja Pátzay József kórházi gondnok, édesanyja Szvetelszky Ilona volt. 1912-14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Radnai Béla, aki jó néhány köztéri szobrot alkotott és részt vett az Országház és a Budai Várpalota szobrászati díszítésében. A főiskoláról eltanácsolták, a továbbiakban autodidakta módon képezte magát. Harcolt az I. világháborúban, ahol parancsnokai felfedezték tehetségét és portrékat készíttettek vele. Ezek a feladatok fejlesztették ki megfigyelőképességét és az alkotó éveit végigkísérő emlékezet utáni mintázókészségét.

"Az a vágy él bennem, hogy a mű olyan erőegység legyen, amely hatalmába keríti az embert. ...én, aki emberi figurákat mintázok, évtizedek óta nem állítottam magam elé modellt. Formaemlékeim vannak és azokból építem össze szobraimat, úgy, hogy kielégüljek és kifejeződjem általuk. Többet nem akarok, de nem is akarhatok, mert hiszen ez már majdnem minden" – vallott művészetéről Kassák Lajosnak, akinek köréhez 1915 körül csatlakozott, miután hosszabb időt töltött Nagybányán, a Ferenczy család körében. 1917-ben a Ma galériájában Bohacsek Edével közös kiállításán nyolc szobrát mutatta be. Segítette a Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját, ezért másfél évet börtönben töltött. Szabadulása után Miklós Andor, az Est-lapok kiadójának anyagi támogatásával párizsi tanulmányútra indult, majd 1928-30-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként folytatta képzését. 1931-ben Aba Novák Vilmossal közös kiállítást rendezett az Ernst Múzeumban. Még ebben az évben Dajka című szobráért elnyerte a főváros Ferenc József jubileumi díját. Ezután egymást követték életében a felkérések és az elismerések: megbízást kapott a Magyar Rádió első elnökének, Szőts Ernő síremlékének elkészítésére, a Dunai szél című szobrát pedig a Duna-korzón állították fel. A párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Szent István-szobráért nagydíjjal jutalmazták. 1941-ben a székesfehérvári Huszáremlékműért a Kisfaludy Társaság Greguss-érmet adományozott neki. 1942-ben Mihályfy Ernő felkérésére ő készítette el a Petőfi-plakettet, melyet a Márciusi Front által szervezett tüntetésen viseltek. A II. világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést.

Eközben 1924-től kezdve társa, felesége Liebermann Lucy klinikai pszichológus, mozgásművész, főiskolai tanár volt. Az a nagyszerű szakember, akiről Popper Péter beszélt és írt sokat, hiszen egyik mesterének vallotta a pszichológusnőt. Liebermann Lucy elsősorban a gyerekek mozgás- és beszédzavaraival foglalkozott, aktív részese volt az első nevelési tanácsadók felállításának. Ő volt a Magyar Pszichológiai Társaság egyik alapító tagja. Házasságuk 1945-ig tartott.
1945-től a művészeti élet egyik meghatározó személyisége, irányítója lett. 1945-70 között a Képzőművészeti Főiskola professzora volt, több egymást követő művésznemzedéket oktatott. Tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművész. Kétszer kapta meg a Kossuth-díjat (1950, 1965), kiváló művész, az MTA levelező tagja volt. Művészetét - mindig emberi figurát megörökítő köztéri szobrait, kisplasztikáit, érmeit és domborműveit - egységes, klasszicizáló stílus, plasztikus, mértéktartó formanyelv, sima felületek és bensőséges, közvetlen hang jellemzik. Szobrait kiegyensúlyozottság, nyugalom, önmagába zártság jellemzi. Tartózkodó hangú, finoman mintázott portréi is a művi biztonság, a formai tökély szellemében készültek.

Szobrászi munkásságát és elméleti-publicisztikai tevékenységét tekintve egyaránt jelentős értéket képviselt. Legjelentősebb gondolata az volt, hogy a művészetben az adott korban uralkodó embereszmény az elsődleges: a nemzeti sajátosságok ezt a közös eszményt a sajátos társadalmi és kulturális tradíciók alapján létrejött eszközökkel tükrözik. Művei minden jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű kiállítását 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. Még ebben az évben negyven ajándékszobrával megnyílt Kapuváron az állandó Pátzay-tárlat. 1979. szeptember 14-én hunyt el Budapesten. Munkássága megyerikumaink közé tartozik.

Pátzay Pál kapcsolatát mindvégig ápolta szülővárosával, ahol később iskolát is neveztek el róla. Napjainkban a várkastélyban működő Rábaközi Múzeum öleli magába a szobrászművész munkásságát bemutató képzőművészeti anyagot is. A kiállításon megtekinthetőek a művész bronz kisplasztikái, plakettjei, művészeti írásai és mindennapi használati tárgyai is.

A központban emelkedő Kenyérszegő szobrát Pátzay az 1940-es években több méretben is megmintázta. A 3 méteres bronzalakot Kapuváron 1973-ban állították fel. Az alkotóról szóló albumban a következő olvasható róla: "…Még Móra Ferenc hívta meg őt egy előadás megtartására Szegedre. Ez tehát a 30-as évek elején lehetett. Megérkezvén, friss kenyér illata csapta meg az orrát, ezt követve jutott el aztán a piacra, ahol a szegedi és környékbeli menyecskék malomkeréknyi kenyereket árultak. A kis vázlat még az élmény hatása alatt készült. Az évtized végén Barát Béla építésztől megbízást kapott a szoborra, a Pékek székháza részére. Az ide készült példány elpusztult a háború alatt. Így variálódott, érlelődött, s nőtt fokozatosan életnagyságon felülivé, egyben szimbólummá (új kenyér, új alkotmány, új élet!) a mű, egészen kapuvári felállításig."

Források:

kapuvar.hu

kozterkep.hu

hu.wikipedia.org

megyerikum.hu

Borítókép forrása: dka.oszk.hu