Fertő címmel közölt részletes cikket a Magyar Hírlap a Fertő tó partján zajló beruházásról. A korábbi vízitelep megújulása az utóbbi időben politikai kampánytéma lett, a megjelent vélemény-cikk szakmai alapon mutat rá a tényekre.

A véleménycikket jegyző Szarka László a terület ismerőjeként ad átfogó képet a Fertő tóról, kiemelve, hogy „a magyar térrész 80 százalékát, mintegy 60 négyzetkilométert nádas borít. Állóvíz-tipológiai értelemben tehát nem is tó, hanem fertő, azaz süppedékes, ingoványos, mocsaras hely.”

A vízitelep létesítése utáni korszakról azt írja Szarka László, hogy „az 1960-as években létesített fertőrákosi vízi telepre évtizedeken át határsáv-engedéllyel, illetve környékbeli állandó lakóhellyel rendelkezők látogathattak ki. A műszaki zárnál a fegyveres határőrök nemcsak ellenőrizték, hanem az ott tartózkodás idejére mindenkitől el is vették a személyi igazolványát" – idézi vissza a rendszerváltás előtti időszakot a szerző. Hozzáteszi, hogy „a többség a mindig is lerobbant közös partszakaszon töltötte az időt, az ilyen-olyan cölöpházzal rendelkező szocialista vállalatok és intézmények dolgozói pedig a vízi házak teraszára is kimehettek.” A rendszerváltozást közvetlenül megelőző időszakról úgy fogalmaz: „Arról álmodoztunk, hogy nekünk is lehessen olyan üdülőhelyünk, mint amilyeneket az osztrákok egymás után építettek. Kiemeli, hogy Németh Miklós miniszterelnök már 1989-ben egy ruszti elegáns tóparti szállodában – Tó szállodában – jelentette be a műszaki zár lebontását.

A beruházást övező kritikus hangokról Szarka László úgy fogalmaz: „vegyük észre, hogy a tiltakozást nem idevalósi „civilek” irányítják.” Majd hozzáteszi, hogy „nagyjából ilyesmiről álmodoztunk úgy harminc-negyven éve. Arról, hogy a szabad Magyarország ne legyen olyan béna, hogy teljesen átengedi az osztrákoknak mindazt a turisztikai presztízst és hasznot, amit a sztyepptó és a puszta (die Pußta) jelent.”

A beruházást érintő környezetvédelmi kritikákra a cikk szerzője a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság állásfoglalásából idézett, mely szerint „ a Fertő ramsari terület magyarországi részén a terület ökoszisztémájában, annak természeti értékeiben ökológiai jellegváltozás nem következett be, nem is várható. A szakmai szervezet állásfoglalása szerint „a tervezett átalakításoknak sem környezet-, sem természetvédelmi szempontból nincs jelentős káros hatásuk, sőt, bizonyos műveletek (például a csatornák kotrása és ezáltal a nádasok jobb vízellátásának biztosítása) segítik és erősítik a természetvédelmi kezelő Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság munkáját és a területen eddig végzett természetvédelmi rekonstrukciós beavatkozásokat". Azt is kiemeli, hogy „a beruházás olyan helyre irányítja és koncentrálja a teljes magyarországi Fertő-szakaszon a turizmust szabályozott és kontrollált módon, ahol évtizedekkel a ramsari területté való nyilvánítás (1989) előtt, a hatvanas évektől már létezett vízisporttelep és kikötő, amelynek sem infrastruktúrája, sem környezetvédelmi adottságai ma már nem felelnek meg a 21. század elvárásai­nak".

A cikk szerzője kifejti, hogy a beruházási terület eleve degradált állapotban volt, valamint egy olyan zónában valósul meg, amelyben emberi tevékenység folytatható, és ahol fontos a környezeti nevelés és az ökoturizmus elősegítése. A beruházás során létrejövő Ökoturisztikai látogatóközpont pedig pontosan ezt a célt szolgálja majd.

A ramsari értékeket őrző szakmai szervezet szerint „szükséges legalább egy helyen utat engedni a helyi lakosság és az ide látogató turisták, horgászok, sportolni vágyók igényéinek kielégítésére, és az ehhez szükséges infrastruktúrát igazítani kell a korszerű követelményekhez. Mindez egyben azt is szolgálja, hogy a Fertő valóban értékes területein a természeti értékek megőrzésének lehet alárendelni a kezelést, mivel nem nehezedik rájuk ez a turisztikai nyomás” – idézi a szerző a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság szakmai állásfoglalását.

A geofizikus szerint a legtöbb félreértést az okozza, hogy sokan összetévesztik a fejlesztés helyszínét a tó egészével. Mint írja: a beruházási terület a Fertő magyarországi területének 7 ezreléke. Az ide koncentrált fejlesztés hosszú távon biztosítja az összes többi terület összefüggő területként történő megőrzését – hangsúlyozza a szerző.

Szarka László szerint „a Fertő-beruházás a „művelje és őrizze” szemléletben fogant. Ami kétségkívül ellentétben van a mai mélyzöld irányzat (Greta Thunberg támogatói és szövetségesei) világfelforgató célkitűzéseivel. Nevezetesen azzal, hogy szerintük az ember tűnjön el a természetből”  - zárja gondolatait Szarka László geofizikus mérnök, az MTA rendes tagja.