A Soproni Egyetem falait számos tabló díszíti – ez annak is köszönhető, hogy a hallgatók számára kulcsfontosságúak a hagyományok, így különös becsben tartják ezeket az alkotásokat is. Ennek jegyében határozták el egy raktárrendezés során, hogy megóvják a jövő számára az intézmény tablóit.

- Raktári pakolás során megláttuk az 1955-ös évfolyam impozáns tablóját berakva a lomok közé – idézte fel Bende Attila erdőmérnök, a projekt kezdeményezője, egykori valétaelnök. - Egyszerre ötlött fel mindannyiunkban a kérdés: ez tulajdonképpen miért nem a falon van? Így hát elindítottunk egy kezdeményezést, amelyet a Soproni Egyetem vezetése és a levéltára is támogatott. A megfelelő háttérnek köszönhetően rögtön el tudtuk kezdeni az elveszett tablók felkutatását. Utunk az Erdészeti Múzeumba vitt, ahonnan dr. Varga Tamás igazgató  és munkatársai támogatásával visszahoztuk az eredeti darabokat, majd az évfolyamommal felújítottuk azokat – fejtette ki.

A Soproni Egyetem büszke a múltjára – Ezt bizonyítja, hogy még a kutatók szerint is kevés olyan intézmény van, ahol ilyen messzemenőkig őrzik a tablókat – ráadásul, az egyébként is becses állomány jelentősen bővült a projektnek köszönhetően, melyet a Soproni Egyetem Központi Levéltára koordinál jelenleg, az Erdészeti Múzeum korábbi munkája nyomán.

- A Soproni Egyetem múltjából mintegy 300 tablóképet tudunk bemutatni – világított rá dr. Sági Éva, a Soproni Egyetem Levéltár vezetője. - A projekt keretében  mintegy 40 magánszemélytől több mint 50 tabló került hozzánk. Ezek között vannak olyanok, amelyek számunkra is ismeretlenek voltak eddig – fűzte hozzá.

A sok beérkező tablóhoz igazán különleges történetek is fűződnek: igazi ajándék volt a kutatók számára, amikor egy, az egyetemmel semmilyen kapcsolatban nem álló hölgy eljuttatta hozzájuk a családja nagy kincsét, egy 1925-ös tablót. – A tabló egyik érdekessége, hogy korszakot jellemző módon még együtt szerepelnek rajta a díszegyenruhás bányászok, kohászok és erdészek – mutatta Bende Attila. - Az igazi különlegességét viszont az adja ennek a darabnak, hogy megtalálható rajta Domsitz Ferenc fotója.
Őt a tabló beérkezéséig ugyanis csupán ceruzarajzról ismertük, annak ellenére, hogy ő is az 1921-es ágfalvi csata egyik hős egyetemistájaként vonult be az intézmény és Sopron város történelemébe – fejtette ki.

Az arcvonások által sugárzott érzelmek, egyenruhák, a háttér sablonjai – a tablók nem csupán emlékek, amelyek kedves nosztalgiázásra sarkallják a deresedő homlokú egykori egyetemi polgárokat: a szakértők számára ezek a művek kiváló kutatási tárgyak is. - A mi tablógalériánkról például letapogatható az utóbbi évszázadok magyar történelme, hiszen 1874-től kezdve kisebb hiányosságokkal ugyan, de megvannak a tablóink. Így abba is betekintést adnak, hogy a nagy sorsfordító események hogyan hatottak a felsőoktatási intézményekre és hallgatóikra. Példaként az 1918-as, vagyis utolsó Selmecbányán valétáló évfolyamot hoznám fel: ők első világháborús katonai egyenruhában, kitüntetésekkel szerepelnek a felvételeken – osztotta meg velünk.

A hiányzó darabok felkutatásának fáradságos munkája a beszerzésénél még nem ér véget: összegzik mindazt, amit a tablók üzennek – az így szerzett, rengeteg érdekességgel kiegészített információkat egy könyv formájában foglalják össze, amelyet nemsokára ki is adnak. A kezdeményezés meglepő összefogást hozott: a Soproni Egyetemen kívül számos más bel- és külföldi felsőoktatási, valamint értékőrző intézmény is a projekt mellé állt. A kutatók továbbra is várják a tablókat.

A magánszemélyektől kapott felvételeken, a Soproni Egyetem falain lévő, és az Egyetem Központi Levéltárában fellelhető tablóképeken kívül az alábbi intézmények járultak hozzá képanyaggal a gyűjtéshez:

- Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény (Erdészeti Múzeum)
- Központi Bányászati Múzeum, Sopron
- Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum
- Bányászati Múzeum, Selmecbánya (Slovenksé Bánské Múzeum)

A tervezett kötet kiadását várhatóan az Országos Erdészeti Egyesület támogatja.