Ez a vírusos betegség elsősorban Afrikára jellemző, de 2007-ben bekerült Grúziába és onnantól kezdve szinte megállíthatatlan lett a terjedése. Az Európai Unióban 2014-ben jelent meg ez a típusa, nevezetesen Lengyelországban és a Balti-államokban. Magyarországon először 2018-ban mutatták ki Heves megyében a vírust, amely továbbra is jelentős ugrásokkal terjed.

- Már egész Kelet-Magyarország fertőzött, hiszen az afrikai sertéspestis átjött Ukrajnából és Romániából is, vélhetően vaddisznóállományok révén – emelte ki Prof. Dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora. - Különös probléma, hogy a vírust a Duna sem tudta megállítani, ugyanis nemrég kimutatták a Pilisben. Először egy vadaskertben, aztán történt egy kitörés, így már szabad területen is jelen van – fűzte hozzá.

Ez azt jelenti, hogy már a Dunántúl jó része is erősen veszélyeztetett: csak 3 olyan megye van, amelyet alacsony kockázatúnak sorolnak be – és a mienk nem tartozik ezek közé. - Győr-Moson-Sopron megye keleti részét is közepes kockázatúvá nyilvánították, ami nem azt jelenti, hogy megjelent ott az afrikai sertéspestis, de fennáll ennek a veszélye – osztotta meg velünk a rektor. - Alacsony kockázatúnak jelenleg csak Vas, Zala és Baranya megye van besorolva. Az összes többi erősen veszélyeztetett. Azonban azt kell mondanom, hogy a vírus bárhol, bármikor megjelenhet. Ugyan a terjedése vaddisznóállományokban a szakirodalom szerint évente csupán 50 kilométer környékén mozog, viszont a házisertés készítmények révén, vagy a lábbelikre tapadt sárral könnyedén behurcolható akárhová – fejtette ki.

Ezért a Sopron környéki túrák során is fontos az odafigyelés. Ha elhullott vaddisznót látunk, azt pontos helyzetmegjelöléssel jelentsük be a járási főállatorvosnak, vagy a vadászatra jogosultnak. Ugyanez a teendőnk akkor is, ha olyan furcsán viselkedő példánnyal találkozunk, amelynek bármely testnyílásából vér folyik. Fontos szabály, hogy az ilyen állatokat tilos megközelíteni.

A vírust mentesíteni nehéz: Spanyolországban ez 40 évbe telt. - Azzal kell számolnunk, hogy viszonylag sokáig itt lesz velünk ez a probléma – világított rá Prof. Dr. Náhlik András. - Én a rövid, esetleg középtávú megoldást kizárólag abban látom, hogyha sikerül olyan vakcinát kifejleszteni, amely mentesíti a vaddisznóállományt a járvány alól. A probléma az, hogy a vírus rendkívül ellenálló, tehát több évig is képes ottmaradni az erdőterületen – fűzte hozzá.

A vakcina kifejlesztésében vannak előrelépések: nemsokára elkezdenek tesztelni egy, a Spanyolországban és Portugáliában Franciaországban pusztító sertéspestis ellen kifejlesztett készítményt Magyarországon is. Csupán az a kérdés, hogy ez a hazánkban jelenlévő vírustörzsre típusára hatással lesz-e, ugyanis itt az eredetileg Kelet-Afrikában jellemző 2-es vírustörzset azonosították – a szakemberek azonban bizakodóak.

A rektortól megtudtuk: a sertéspestis már az 1950-es évektől kezdődően jelen volt Európában. Elsősorban jellemző volt Spanyolországra és Portugáliára, de kimutatták régebben még Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban is – ez utóbbi államban Szardínia-szigetén állandóan jelen van.