A halasi csipke 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része. Azon csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és a mai napig is működnek. Ez a kézimunkafajta méltó vetélytársa a brüsszeli és a velencei csipkének. A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték, és mint hungarikum, azon kevés iparművészeti értékeink közé tartoznak, amelyek az egész világot meghódították.

A halasi csipke szülőanyja, Markovits Mária Kiskunhalason 1902-ben Dékáni Árpád tervei alapján készítette az első csipkéket. A császár és király számára készített garnitúra kárpitjaiért 1900-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet kapott. Dékáni Árpád iparművésszel együtt indították útjára a halasi csipkét, miután új csipkevarró technikát alkalmazva egyedi módon készülő varrott csipkét találtak és fejlesztettek ki. A halasi csipke számos világkiállításon és egyéb kézműipari kiállításon nagydíjat, aranyérmet nyert. 1945 után, a kommunista diktatúra idején a Halasi csipke és Markovits Mária sorsa bizonytalanná vált, a nélkülözések és kivetettség idején mindketten szinte a feledés homályába vesztek.

Dékáni Árpád tervezte a halasi művészi csipkék rajzát, melyeket Markovits Mária készített el a rajzai alapján, s külföldön is hamar kedveltté váltak. 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter csipkevarró tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával indult el a magyar háziipari mozgalom. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze.

A kun (halasi) csipke lelkes híve Zseny József Pest vármegyei aljegyző egy krónikára hivatkozva úgy gondolta, hogy a kunok is varrtak ehhez hasonló díszeket annak idején Attila hun király udvarában.

Priszkosz rétor bizánci krónikás Attila király udvarában tett látogatására hivatkozva állította: „Másnap elmentem Atilla udvarába és ajándékokat vittem feleségének, akit Rékának hívtak. Az asszonyt puha szőnyegen fekve találtam. Szolgák vették körül, s vele szemben a földön is szolgáló leányok ültek, akik színes fonalakkal lepleket hímeztek, amelyeket barbár ruháik díszítésére készítettek.”

Természetesen a 20. század elején varrt csipkénknek már semmi köze nem volt a „hun-kun” hímző-varró legendához, mert teljesen más koncepció alapján indult el világhódító útjára hungarikumunk.

A halasi csipke 100 százalékig kézimunkával készülő varrott csipke, elkészítése roppant aprólékos és időigényes. A csipkéket az évszázados rajzok alapján, az eredeti motívumok felhasználásával, 60 féle öltésmintával –, amelyek titkát csak a 9 halasi csipkevarró ismeri – varrják.

1902-óta a világ több híressége kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként. A múlt század végén, 1996-ban II. János Pál pápa, 2000-ben Hitachi japán hercegnő. 2004-ben a libanoni és a ciprusi köztársasági elnök felesége, a japán császárné és II. Erzsébet brit uralkodó, 2006-ban pedig Bush amerikai elnök felesége, 2008-ban a jordán királyné, 2015-ben Ferenc pápa is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett.

A halasi csipkevarrás a jelenkor viszonyai között is megállja a helyét és részévé válhat a mai viselet- és lakáskultúránknak is. A csipke eleganciát sugároz, egyediséget, harmóniát.

Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Dékáni Árpád (mandadb.hu)

Dékáni Árpád – Wikipédia (wikipedia.org)

Markovits Mária – Wikipédia (wikipedia.org)

Kiskunhalas Város Honlapja

Fotók forrása: Wikipédia, Magyar Nemzeti Digitális Archívum