A darab, az egyik legismertebb magyar népszínmű, a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka, fia a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Ilon, a zsugori és nagyravágyó kocsmáros lánya a szegény bakancsos fiát, a huszárt szereti. Ám anyja fondorlatokkal, csellel elejét veszi a násznak. Ő többre, gazdagságra vágyik, s ezt lánya férjhez menésével akarja elérni. Nem kell azonban félteni a csavaros eszű magyar bakát, kígyóvá válik a kígyók között, és csellel legyőzi a zsugori sváb kocsmárosnét, így a történet végén a szerelmesek egymásra találnak, mindenki elnyeri méltó jutalmát, vagy épp büntetését.

Eperjes Károly rendező elmondta, hogy egyébként is szereti az ilyen darabokat, mert komoly képességekkel kell rendelkezni, hogy kiderüljön a paraszt commedia del arte. Ezt nem lehet bohóckodva, hanem nagyon feszesen, jól kell játszani, akkor érződik igazán ennek a vidéki történetnek a humora.