Sopron, Templom utca 3. Ma Schreiner-házként ismert, látványos háromhomlokzatos épület. Erkélyes-oromdíszes főhomlokzata, rajta az 1872-es évszámmal, a Templom és Kolostor utcák találkozásánál kialakult kis térre néz, egy-egy rövidebb homlokzata pedig magára a Templom, illetve Kolostor utcára. A Templom utcai homlokzaton található a kőtábla az ágyúgolyókkal. Alattuk az 1706-január 6-i, fent pedig, a kisebbik golyóval egy sorban az 1872-es évszám jelenik meg.

Az ágyúgolyók súlyos és emlékezetes történelmi eseményre hívják fel figyelmet. Bottyán János kuruc seregei 1705 karácsonyától 1706 vízkeresztjéig több alkalommal lőtték Sopron bel- és külvárosát, majd ostromolták városfalait, végül eredmény nélkül vonultak el Sopron alól. Johann Georg Ritter soproni polgár krónikája ad részletes beszámolót a hadi történésekről.

Vak Bottyán gyalogságát az akkor még Lénárdhegynek, később róla és seregéről Kuruchegynek, majd Kurucdombnak nevezett magaslaton helyezte el. Onnan lövette a várost, ahogy akkoriban mondták „bumbákkal” és tüzes golyókkal. A város védelmét Dobner Ferdinánd polgármester látta el néhány ezer felfegyverzett polgárral és Weitersheimb alezredes 400 német gyalogosával.

A decemberi ostromot Bottyán hamar megszakította, valószínűleg muníció hiánya fújt visszavonulót. Tüzes golyói addigra lángba borítottak jó néhány épületet Sopron bel- és külvárosában. Ezért a nők és a szolgálatot nem teljesítők a könnyen lángra kapó fazsindelyes és nád tetőket távolították el a házakról. Emberéletben a városban kár nem esett, a kuruc katonák között voltak áldozatok.

1706. január 2-án Vak Bottyán erősítéssel tért vissza a Lénárdhegyre. (A kuruc fővezér közismert jelzőjét szemsérülésével érdemelte ki, melyet a törökök ellen a Balkán visszavételéért folytatott küzdelemben szenvedett el.) Visszatérését követően 4 napon keresztül hevesen ágyúzta Sopront, az ostrom során az addig még éppen maradt házak is lángra kaptak és csak maga a jezsuita templom (ma: Szent György templom) is 13 találatot kapott. Nem véletlenül nevezték Vak Bottyánt egy korabeli soproni gúnyversikében „ördögfattyának”.

Ebben az ostromban fúródtak a Schreiner-ház helyén álló Mandorf- és Gabriel-féle földszintes ház födémébe azok az ágyúgolyók, amelyeket a későbbi átépítés során a kőtáblába foglaltak. A kőtábla épp a nevezetes födém magasságában került kiállításra. A tábla alsó részén olvasható évszám az ágyúzás időpontját jelöli.

A kitartó január eleji támadás során Bottyán lőszerkészlete újra kiapadt, hadmérnökei a lövetés hatástalanságát látva – hiszen a város a károk ellenére kitartott – rohamot javasoltak. A hadvezér a falak bevételéhez 100 ostromlétrát osztott ki, s állítólag 100 forint jutalmat ajánlott fel minden egyes katonájának, akinek sikerül a városfalakon belülre kerülnie. Ritter, a soproni krónikás kiemeli a lelkesítés egy másik eszközét is: állítólag a kuruc katonák pálinkától kapatosan álltak neki megmászni a falakat. A védők hevesen tüzeltek, s a roham egy jó félóra leforgása alatt kudarcba fulladt. Ritter megemlíti a kuruc kapitány, Horváth Mihály hősiességét, akinek még Rákóczi zászlaját is sikerült a városfalra kitűzni, mielőtt egy várvédő a mélybe taszította volna. Halálát követően emberei fejvesztett menekülésbe kezdtek, s ezzel gyakorlatilag végére is ért a soproni kuruc veszedelem.

Másnap Bottyán seregei végleg távoztak a Lénárdhegyről, melyet a későbbiekben Kurucdombnak kereszteltek át. Rajta jónéhány utca elnevezése ma is őrzi kuruc hősök emlékét (Kuruc körút, Vak Bottyán utca, Bercsényi utca, Thököly tér stb.).

A kőtábla felső részén a szintén latin betűkkel írt évszám az 1872-es évet jelöli, amikor az épület felújításra került és a régi födémből kiemelték az ágyúgolyókat. Ekkor nyerte el a Schreiner-ház mai alakját a neves soproni építésznek, Handler Nándor terveinek köszönhetően. Úgy tartják róla, a neobarokk építészeti stílus egyik első és legsikerültebb hazai példája. A kőtábla közelében, hasonló magasságban egy a régi ház emlékét őrző, ma már használaton kívüli kő ablakkeret is látható.

Fel a fejjel és jó felfedezést kívánunk!

Források:

Thier László: Soproni séták In: Soproni Útikalauz, Győr-Sopron Megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala, Sopron, 1959.

https://www.arcanum.com

https://www.academia.edu

http://www.sopronikirandulas.hu