A falu első temploma a Mindenszentek titulust viselte, okleveles említése 1281-ből való. 1570-ben a Nádasdyak birtokába került Kiscenk és Nagycenk. Az ő idejükben protestáns istentiszteletet tartottak benne, ám amikor Nádasdy Ferenc 1660-ban visszatért a katolikus hitre, a templomot is visszakapták a község katolikusai. Miután Nádasdy III. Ferencet kivégezték, mert részt vett a Wesselényi-összeesküvésben, a cenki birtok 1671-ben a kincstárra szállt. I. Lipót Draskovich Miklósnak adományozta az elkobzott Nádasdy-birtokok közül Sárvárt és a hozzá tartozó Alsó- és Felsővidéket – utóbbihoz tartozott Cenk is. Hogy a birtok örökjogon Draskovich tulajdonba kerülhessen, több pénzt kellett volna fizetniük, mint amennyit elő tudtak teremteni. Draskovich ezért elzálogosította Széchényi György érseknek a birtokok egy részét. Az 1678-as egyezség szerint Széchényi György, valamint testvére és gyermekei harmadíziglen birtokolhatták a javakat. A Széchényi családra a vagyon véglegesen II. Széchényi György révén szállt át 1711-ben. Ez tette voltaképpen lehetővé, hogy a család a magyarországi főnemesek közé emelkedjen.

A község templomát 1724-ben újjáépítették, és Keresztelő Szent János lett a védőszentje. Húsz évvel később már három oltára, orgonája és tornya is volt. Az imaház a 19. század közepére igencsak rossz állapotba került, már-már az összedőlés fenyegette, míg végül 1859 karácsonyán le is szakadt a mennyezete. Ekkor Tolnay Antal plébános bezáratta, és levelet írt a Döblingben tartózkodó Széchenyi Istvánnak, amiben egy új templom építésének támogatására kérte. A faluból küldöttség ment látogatóba Széchenyihez, aki ígéretet is tett egy új imaház megépíttetésére.

Erre a megbízást Ybl Miklós 1860 februárjában személyesen Széchenyitől kapta, mikor felkereste őt Döblingben. Széchenyi István arra kérte őt, hogy minden cikornyás díszítményt kizáró, egyszerű, de mégis elég tágas istenházát építsen. Erről Széchenyi Hollán Ernőnek így számolt be: „Mert Ibel vagy tán Ibi Miklós megtudván, hogy nekem „templom" kell, tüstént felrándult, és azzal (...) már megegyeztem.

1. Mert Ő is quasi „családomhoz tartozik" már régóta — „Wahlverwandschaft" — 's tudom, hogy szeret. —

2. Mert székesfehérvári fiú, így ha nem is „Speck" magyar, azért fidelis hazánkfia. —

3. Mert Ő építi a fóti imodát, pesti lovagdát stb. — és most két olyféle templomot épít, mint nekem kell — 's pedig Vásárhelyütt és Nagykárolban."

Ybl először háromhajós, félköríves apszisokkal lezárt egyszerű bazilikát tervezett kereszthajó nélkül, a bejárat előtt kocsialáhajtóval és ehhez kapcsolt főhomlokzati középtoronnyal. Ezt Széchenyi nem fogadta el a következő indoklással: „Egyre kérem még: ne helyezze ön, hacsak megfér ez az egyházi építkezés géniuszával a tornyot elől a kapuzat fölé, mi nekem mindig úgy tűnt fel falusi templomainkon, mint a tojáson ülő lúd, legyen szerintem azért a torony a templom egyik vagy másik oldalához ragasztva és karzattal ellátva." Ybl e kérésnek megfelelően alakította ki második tervét, melyet Széchenyi időközben bekövetkezett halála miatt már nem láthatott. 1860 nyarán e tervet elfogadták, s az építkezés ügyét özvegye és fia vette kézbe. 1860. augusztus 20-án, Szent István napján tették le a templom alapkövét, majd pontosan négy évvel később felszentelték.

Az építész a kor stílusának megfelelő romantikus templomot alkotott. Falai alig díszítettek, az épület mégis mozgalmasnak tűnik. Azzá teszi az építtető kívánságának megfelelően a déli falra aszimmetrikusan elhelyezett torony és a különböző építészeti korszakokra jellemző stílusjegyek sora. Térre néző homlokzatán nyílik a romantikában előszeretettel használt bélletes kapu. A párkány felett két sas tartja a Széchenyiek jelmondatával övezett családi címert. Si Deus pro nobis, quis contra nos? - Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Az ikerablakos karcsú torony a középkort idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor Nándor helybéli kovácsmester készítette 1863-ban. Bár nem Nagycenk szülötte, de kimagasló személyiség volt a településen Bokor Nándor, aki újító lelkületű kovácsmesterként létrehozza a Bokor Nándor-féle gépgyárat Cenken. A gyár termékei a kor ipari kiállításairól számtalan kitüntető címet hoztak el, és 1885-ben Ferenc József arany érdemkereszttel jutalmazta munkásságát. Sírját a hagyomány szerint a régi nagycenki templom keresztje díszíti.

Az itteni kapu ívmezejében a középkori templom megmaradt darabját helyezték el. Vannak, akik a nehezen kivehető reliefből ágaskodó oroszlánokat és stilizált virágot olvasnak ki.

Az épület háromhajós, kereszthajós neoromán bazilika. A berendezés a templom építésével egyidejűleg készült, a stílusösszhang tökéletesen megvalósult. A keresztboltozatos főhajóból tágas félköríves árkádsor vezet a mellékhajókba. A fehér falak kiemelik az oltárok gazdagságát. A főoltár félkörívvel záródik, melyet korinthoszi oszloppárok tartanak. Az építmény tetején az építtető és felesége, Aspangi Seilern Crestentia grófnő címerét helyezték el. A romantikus kiképzésű főoltár képén Szent István felajánlja a koronát Máriának. Carl Blaas festette 1863-ban. A szentély vasrácsát szintén a község híres kovácsa, Bokor Nándor készítette.

A kereszthajó jobb oldali kápolnájának hatalmas, feszületet ábrázoló képét talán spanyol festő készítette a 18. században és az elpusztult kastély kápolnájából került a templomba. A mellékoltárt a kismartoni Kiss Bálint 1863-ban festette, Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. Az alatta lévő kis Madonna-kép 17. századi olasz alkotás. Az Ecce Homót mintázó, 1700 körül vélhetően tiroli mester által készített faszobor hajdan a hársfasor végében álló remetekápolna dísze volt. Az oltárral szemközti szobor Franz Erler 1864-ben készült alkotása. A bal oldali mellékoltár Krisztus ostorozását ábrázoló festmény, feltehetőleg 17. századi itáliai mester keze munkája. Felirata alapján 1710-től 1820-ig " ...a Széchenyiek házioltárát ékesíté, s dühöngő tűzvész alkalmával csodálatosan maradt épségben." Széchényi Ferenc bécsi házikápolnájából került ide.

A szószék a leckeoldal első pillérfalára épült. A szépen faragott padok, csillárok és falikarok 1864-re készültek el. A zsinati liturgia szerinti oltárt Szakál Ernő soproni szobrászművész alkotta. A templom orgonája Bécsből, Ficz mestertől származik, korábban a Kärtnerthor Theater hangszere volt.

A templom harangjai közül három idősebb a mai épületnél: a 81 cm átmérőjű harang 1744-ben készült a bécsújhelyi Jakobus Montel műhelyében, a 47 cm-est a bécsi Andreas Klein öntötte 1762-ben. Van soproni harang is: az 51,5 cm-es Seltenhofer Frigyes műhelyéből került ki 1832-ben. A 66,6 cm-est 1936-ban készítette Szlezák László.

A szomszédos plébániaház még a 17. században épült.

A templom előtti téren áll egy három méter magas kőtalapzaton az alapító Széchenyi István szobra. Az 1897. szeptember 21-én felavatott alkotást Stróbl Alajos készítette, a kőtalapzat Hild Károly soproni kőfaragó munkája. A talapzaton a család címere alatt Széchenyi István hitvallása olvasható: „Magyarország nem volt, hanem lesz.”

Források:

funiq.hu

kitervezte.hu

ybl.bparchiv.hu

nagycenkiplebania.wordpress.com

miserend.hu

hu.wikipedia.org

visitsopron.com

Borítókép forrása: kitervezte.hu