| 2022. december. 28. | 4 perc olvasás

A soproni templom, mely a II. világháború alatt született

A belvárostól nem messze, a Kurucdomb alján ízléses modern templom áll virágoktól színes, kellemes zöld park peremén. A lakosság összefogásával felépült, és első királyunk, Szent István tiszteletére avatott imaház 33 méter magas tornya 1940 óta része a domb panorámájának. A vasbeton szerkezetű épület letisztult formái szinte Itáliába repítik a szemlélőt. A kivitelezési munkálatokat Rosenstingl Antal soproni építészmérnök irányította, és belső kialakítása is számos helyi művész keze munkáját dicséri: Sterbenz Károly festőművész készítette a magyar történelem középkori szentjeit ábrázoló freskókat, a főoltár mészkő domborműveit pedig Szakál Ernő és Stöckert Károly szobrászművészek faragták ki.

Az 1930-as évek elejére jócskán megnövekedett Sopron lélekszáma. 1932-ben a Katolikus Konvent elhatározta, hogy a lakosok lelki szükségleteinek ellátására új plébániákat szervez. Hosszas és alapos megfontolás után az a döntés született, hogy elsőként a keleti városrész kap új istenházat. A konvent templomépítési alapot létesített és 1935-ben engedélyt kapott az általános gyűjtés megindítására az összes hitbuzgalmi egyesület részvételével. 1938 októberében a konvent 80.000 pengős támogatást szavazott meg az új templom építéséhez, majd 100.000 pengőnél magasabbra emelte hozzájárulását. Sopron városa pedig ingyen telket adott a Kurucdomb alján és hozzá még 70.000 pengőt.

1938 júliusában Körmendy Nándor és Árkay Bertalan budapesti, valamint Hárs György soproni építészmérnököket bízták meg a templomtervek készítésével. Az első díjat végül Körmendy Nándor modern, de gyakorlatias beosztású terve nyerte el, melyet dr. Somogyi Antal győri teológiai tanár, művészettörténész elgondolása alapján készített. Az új imaházat eredetileg Szent Erzsébet, a szegények égi pártfogójának tiszteletére szánták, de közbejött az 1938-as Szent István jubileumi év. Így végül úgy döntöttek, hogy inkább első apostoli szent királyunk tiszteletére fogják elkészülte után szentelni.

1940. március 23-án a konvent megbízta Rosenstingl Antal soproni építészmérnököt a terv kivitelezésével. Rövidesen megkezdték az építkezést, amelyben a Kurucdomb apraja-nagyja részt vett a leendő templom első plébánosának, Orovitsch Ferencnek a vezetésével. 1940. június 30-án Papp Kálmán városplébános ünnepélyes keretek között elhelyezte a templom alapkövét. Először a tornyot építették fel, melynek ormára augusztus 21-én ünnepélyesen kitűzték a keresztet. Szeptember 8-án pedig a városplébános megáldotta a Mayer Benedek soproni esperes által adományozott és előre megöntetett harangot. A torony a kereszttel együtt 33 méter magas. 1941. december 25-én, puszta falak között mutatták be az első szentmisét, ezzel megindult az istentisztelet a Szent István-templomban. A mellékoltárok, a keresztelőkápolna, a világítás és a padok 1942 tavaszától 1943 nyaráig készültek el. 1943. szeptember 8-án dr. Báró Altorjai Apor Vilmos győri püspök ünnepélyesen felszentelte a templomot Szent István királyunk tiszteletére.

A templom vasbeton szerkezetű, modern stílusban épült. Egyszerű, nemes vonalaival szerencsésen alkalmazza a Colosseum és az ókeresztény bazilika építészeti elemeit, hangsúlyozottan kiemeli a szentélyt és a látószög központjába helyezi. Tizenkét sima, henger alakú oszlopon nyugszik, jelképezve a tizenkét apostolt. A huszonnégy felső ablak minden oldalról egyenletes világítást biztosít és pompásan tagolja a hajó félkörös falfelületét. A templomhajó félkörívében helyezték el a négy mezőre osztott padsort, ami művészi és egyben praktikus megoldás. Teljesen újszerű a kórus szentély körüli elhelyezése. Az orgona homlokzati sípjai stílusos harmóniában egyesülnek a szentély építészeti vonalaival. Az elektromos rendszerű két manuálos orgonát Schwarz József soproni születésű zeneművészeti főiskolai tanár tervezte, a budapesti orgonagyár építette 1956-ban. 1999-ben teljesen felújították.

Impozáns a fő- és a mellékoltárok nemes egyszerűsége. A haraszti mészkőből készült főoltár domborműveit Szakál Ernő és Stöckert Károly faragták. A tabernákulumot Körmendy Nándor tervei alapján Schima Bandi győri ötvösművész készítette.

A templom freskói folyamatosan készültek 1945-1961-ig, ahogy azt a hívek adományai lehetővé tették. Sterbenz Károly soproni festőművész világos, közérthető, de mégis művészi módon alkotta meg festményeit. Az eredeti tervnek megfelelően templomunk falára került a magyar szentek galériája. Az oltárkép a magyarok nagyasszonyát ábrázolja, akinek Szent István király a koronáját, Szent Imre herceg pedig a liliomot ajánlja fel. A kép két oldalán Szent László király és Szent Gellért püspök (a magyarok hittérítője, Imre herceg nevelője) alakja látható.

A baloldali mellékoltáron Árpád-házi Szent Erzsébet jelenik meg, amint télvíz idején kiűzik Wartburg várából. A jobboldali mellékoltárt - nemzetünk nagy vezeklő egyénisége - Árpád-házi Szent Margit alakja ékesíti. E mellékoltár bal oldalán van Boldog Gizellának, Szent István feleségének fából készült szobra, Földessy Gyula győri szobrászművész alkotása. Jobbról Lisieux-i Szent Teréz alakja látható, amelyet Szakál Ernő soproni szobrászművész készített.

A szentély oromfalán, az orgonasípok felett szimbolikus emblémák vannak: a Szentháromság jelképe, rézkígyó, Krisztus-monogram. Két oldalt az igazságot szomjazó és a hívek egyetemét jelentő szarvasok és bárányok láthatók. A mellékoltárok fölött, valamint a hajó félkörívén Krisztus életének főbb eseményeit örökítette meg a művész: a gyermek Jézust, a tizenkét éves Jézust, Jézus megkeresztelkedését, Jézus és Nikodémust, az utolsó vacsorát, Jézus feltámasztja a naimi ifjút, Jézus átadja a legfőbb hatalmat Péternek, Jézus és a gyermekek, Jézus és a tékozló fiú.

A czestochowai fekete Madonna képet a volt lengyel hadifoglyok adományozták a templomnak. A keresztút Borsa Antal győri iparművész alkotása, ugyancsak az ő műve Páduai Szent Antal domborműve. Az Assisi Szent Ferenc-dombormű, Kis Szent Teréz- és a Simon Júdás-faszobor Stöckert Ferenc soproni szobrászművész alkotásai. A keresztelőkápolnában lévő Szent Rita-kép Sterbenz Károly soproni festőművész alkotása.

2013 augusztusában, fennállásának 70. évfordulóján a Szent István-év végén zárult a templom belső felújítása.

Az épület külső részén, a Fraknói utca felé eső árkádja alatt található egy figyelemre méltó szoborcsoport. Haich Erzsébet művésznő 1940-ben készült alkotása a templom névadóját, Szent István királyt ábrázolja, két oldalán egy-egy fiatallal. A mellékalakok az 1921. évi ágfalvi csatákban elesett egyetemistáknak, Machatsek Gyulának és Szechányi Elemérnek állítanak emléket.

A plébánia bejárata mellett egyoldalas öntött bronz emléktábla örökíti meg Szent István királyunkat, fején a Szentkorona, a fej körül körirattal, S.STEPHANUS REX 969 - 1038. Az emlékművet Renner Kálmán éremművész készítette 1988-ban, mesterjegye ott látható a tábla jobb alsó sarkában. Nagy betűkkel a következő felirat olvasható rajta: Halálának 950. évfordulójára a hálás utódok tisztelete jeléül készíttették a soproni katolikus hívek.

A templom körüli Szent István parkban található a Magyar Rózsák Sétánya, ahol 60 fajta hazai rózsafaj lelhető fel. A park 2013-ban készült Márk Gergely Európa-hírű rózsanemesítő emlékére. Felső részén kisebb szélmalom áll, egyike annak a háromnak, melyek a 19. században épültek a Kurucdombon.

Források:

szentistvanplebaniasopron.hu

visitsopron.com

kozterkep.hu

sopron.network.hu

Borítókép forrása:

Legnépszerűbb cikkek