2018. november elejétől három héten át lehetett szavazni 2019. év fájára. Az összesen 1281 érvényes szavazatból 554-gyel a sajmeggy lett a nyertes a fehérnyár és a fehérfűz előtt. A sajmeggy is megtalálható az Országos Erdészeti Egyesület fabook applikációjában, illetve honlapján 3 fotóval, amelyek onnét nagy méretben letölthetőek.
A sajmeggy termése
A képet készítette: Korda Márton, Országos Erdészeti Egyesület
A Fűvészblog leírása e fafajról:
A sajmeggy sziklás területeken, ritkás erdőkben él, Dél-Európa hegyvidékein akár 2000 méter magasan is megtalálható. Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában őshonos. A szakkönyvek először a 18. században említik önálló fajtaként. Élőhelyén kívül leginkább díszfaként termesztik, illatos virágai miatt különösen kedvelt. Latin neve az arab édes illatú szó jelentésére utal. Fája alacsony vagy sűrűn elágazó cserje, gyakran használják cseresznye- és meggyfák alanyául oltásra. Tavasszal sűrű fehér virágzata van, de jóval kevesebb termést hoz. Fokozottan önszabályozó, csak a megfelelő minőségű gyümölcsök érnek meg.
A sajmeggy sajnos keserű, apró, vékony húsú, evésre kevéssé alkalmas. Inkább madáreledelnek vagy pálinkának való. A feketerigók kedvelt eledele, a fák elterjedésében is fontos szerepük van. Magját a déli országokban fűszerként használják, íze a mandulához hasonlít. Ez adja a török, görög és az örmény édes kenyér markáns ízét. A fájából pipát készítenek. A kéreg és a mag kumarint tartalmaz, amely gyulladáscsökkentő, nyugtató és értágító hatású.
A sajmeggy levelei
Kép Forrása: Korda Márton, Országos Erdészeti Egyesület
Az év fájára (fafajára) 2013. óta online lehet szavazni az év fája honlapon, ahol e mozgalom története és a korábbi évek fái is megismerhetőek.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1996. óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. Az eddigi évek fái (fafajai) az alábbiak:
1996: madárcseresznye - Cerasus avium
1997: kislevelű hárs - Tilia cordata
1998: vadkörte - Pyrus pyraster
1999: hegyi szil - Ulmus glabra
2000: barkócaberkenye - Sorbus torminalis
2001: bibircses nyír - Betula pendula
2002: molyhos tölgy - Quercus pubescens; molyhos tölgyek - Quercus pubescens agg.; olasz tölgy - Quercus virgiliana
2003: hegyi juhar - Acer pseudoplatanus
2004: fekete nyár - Populus nigra
2005: közönséges boróka - Juniperus communis
2006: magyar kőris - Fraxinus angustifolia subp. danubialis
2007: szelídgesztenye - Castanea sativa
2008: törékeny fűz - Salix fragilis
2009: mézgás éger - Alnus glutinosa
2010: ezüst hárs - Tilia tomentosa
2011: tiszafa - Taxus baccata
2012: zselnicemeggy - Padus avium
2013: házi berkenye - Sorbus domestica
2014: mezei juhar - Acer campestre
2015: kocsányos tölgy- Quercus Robur
2016: mezei szil- Ulmus minor
2017: vadalma - Malus sylvestris
2018: virágos kőris - Fraxinus ornus
2019: sajmeggy - Cerasus mahaleb