Az energiafüggésre és az energiaárak folyamatos, drasztikus emelkedésére nagyon jó példa Németország esete, ahol a legdrágább a háztartási áramár. Tavaly néhány hónap leforgása alatt mintegy 20 százalékkal emelkedett az áram, 30 százalékkal a gáz és 40 százalékkal a fűtőolaj ára a fogyasztók esetében, mert az országban folyamatosan állítják le az olcsón termelő atomerőműveket, helyettük pedig gáz- és szénerőműveket üzemeltetnek.

Berlinben például egy fogyasztó – átszámítva - közel 180 forintot fizet 1 kilowattóra áramért, Koppenhágában 169 forintot, Brüsszelben 168 forintot, Bukarestben 166 forintot, Bécsben 120 forintot, Budapesten pedig 37 forintot. A hazai ár tekintetében fontos kiemelni azt is, hogy Magyarországon a villamosenergia-termelés közel 50 százalékát Paksról kapjuk. Az energiaárak elszállása Magyarországot is érinti, de a rezsicsökkentés miatt a költségek nem a magyar családokra hárulnak.

A Századvég Alapítvány elemzése szerint például az aktuális világpiaci árak alapján egy átlagos magyar család havonta 64 ezer, éves szinten pedig több százezer forintot spórol a rögzített rezsiárakkal. Ez az adat a 2013 és 2021 közötti időszakban mintegy 627 ezer forintos megtakarítást, vagyis havonta hatezer forint pluszt jelentett egy átlagos háztartásnak.

Ha a rezsicsökkentést eltörölnék, a piaci árak a jelenlegi négyszeresére növelnék az energiaszegénységet, amely végső soron valamennyi háztartást hátrányosan érintene.

 

Borítókép: illusztráció; forrása: pixabay