Szolgálatteljesítésre érkezik a határ közelébe a Soproni Rendőrkapitányság főtörzszászlósa, Tremmel Nándor két belga juhászkutyával, Egóval és Spurival. A kocsiajtót kinyitva a kutyák türelmesen várnak, ilyenkor még „offline” üzemmódban vannak – mondja a gazdájuk.
Nemrégiben a Fertő-parton egy bajba jutott nőt találtak meg, de igen hatékonyan vesznek részt az illegális migráció felkutatásában is. A vármegyében több kutyás egység dolgozik 24 órás szolgálatban, hogy a leghatékonyabban lefedjék a területet, és a legtöbb esetben bevethetőek legyenek.
Az, hogy valakiből kutyás rendőr váljon, önkéntes vállalás, hisz itt a kutya egész nap együtt van a gazdájával, együtt látják el a szolgálatot, de a négylábú a családi élet része is.
"Jelen pillanatban én teljesítek szolgálatot Sopronban és környékén egy személy- és kábítószer-kereső kutyával, illetve egy személykereső kutyával" – meséli Tremmel Nándor, a Soproni Rendőrkapitányság kutyás csoportjának parancsnoka.
„A munkám javarészét migrációkezeléssel töltöm a személykereső szolgálati kutyával, de természetesen ennél fontosabb az életmentés, úgyhogy ha eltűnt vagy bajba jutott személyek felkutatásáról van szó, akkor két kutyával kezdem meg az ő megmentésüket.”
Rendőrkutyával az élet nem csak a munkáról szól. A kutya az kutya a nap 24 órájában.
„Minden pillanatban együtt vagyunk. Velem és a családommal élnek együtt. Ez csak úgy működhet, ha a család támogatja ezt a tevékenységet. 9 hetes korban kerülnek hozzám a kutyák célirányos beszerzésből. Azaz előny, ha már az eb felmenői is munkakutyák voltak, hisz a hajlam öröklődik. Az alap felkészítésüket már kilenchetes korban megkezdjük, és 10 hónap körül fejeződik be a képzés. Gyakorlatilag szolgálati körülmények között nőnek fel. Ahogy én szolgálatba járok, úgy ők is jönnek velem kilenchetes korukban és később is. Általánosságban két- és hároméves kor az, amikor a rendszerbe bekerülnek, és úgynevezett minősített rendőrkutyává vállnak. Onnantól látnak el éles szolgálatot" – mondja a szakember.
Egót és Spurit a hétköznapokban kenyérre lehet kenni, de ha munkáról van szó, nem ismernek kegyelmet.
Amikor kinyílt a boksz ajtaja, és felkerült a kutyákra a szolgálati hám, teljesen megváltozott a viselkedésük. Egyből a feladatra koncentráltak, és fegyelmezetten követték minden egyes rezdülését a gazdájuknak.
A munkakutyának az a motiváció, hogy a gazdájával együtt dolgozhat. Ezeket a négylábúakat folyamatosan foglalkoztatni kell, mert csak a kertben lévő szaladgálás nem elégíti ki őket.
Miközben a terepen kísértük munka közben Tremmel Nándort, büszkén mesélte a főtörzszászlós legnagyobb eredményeiket:
Spuri és Egó belgajuhász fajták. Egyikük 8 éves, míg az utánpótlás 3 éves. Fontos, hogy legyen átfedés a kutyák között. Ha már elérik a nyugdíjas kort, ami általában 9 éves kor, de ez a kutya egészségi állapotától függően hamarabb is bekövetkezhet, akkor is maradnak a gazdájuknál, és boldogan töltik a családnál a nyugdíjas éveket. Viszont ilyenkor is fontos, hogy legyen hadra fogható példány.
Hogy mire is képesek a rendőrkutyák? Spuri és Egó statisztikája igen szép:
- Leghosszabb nyomkövetés: 8 km volt, ami erdős-bozótos területen történt. Ez óriási koncentrációt igényelt az ebektől.
-Legnagyobb emberfogás: egy nap alatt 76 illegális bevándorlót sikerült feltartóztatniuk.
- Legrövidebb személykeresés: 2 perc és 20 méter volt. Egy autista kisfiúhoz fűződik az élmény, aki eltűnt, és szülői hívásra sem jött elő, viszont amikor meglátta a kutyát, odarohant, így nem is a kutya találta meg a gyereket, hanem fordítva.
A szakember elmondta, minek is köszönhető a siker: „A kutyáknak van egy csodálatos eszközük, a szaglásuk, ami össze van kötve az agytevékenységükkel, és képesek a múltba is betekinteni. Tehát bizonyos szagnyomokon tökéletesen tudnak közlekedni, amit testjelekkel, illetve hangjelzéssel adnak át a kutyavezetőnek. Ha a kutya nem pórázon dolgozik, hanem póráz nélkül, akkor viszont ugatással jelzi, hogy „találtam valakit”. Amit úgy hoz a tudomásomra, hogy hangosan ugat, míg én oda nem érek.”
Ezt a gyakorlatban is kipróbáltuk. Hárman rejtőztünk el az erdő mélyén. Guggolva, csendben vártuk, mi fog történni. Közben azért eluralkodott rajtunk az izgatottság, hogy vajon mire számíthatunk. Ahogy hallottuk, hogy közeledik a kutya, egyre jobban vert a szívünk, teljesen beleéltük magunkat a helyzetbe. Nem kellett sokat várni. Hamarosan megpillantottuk Egó vehemens közeledését. Hangjelzéssel, vicsorogva jelezte, hogy megtalált minket. Amíg a gazdája oda nem ért, néhány centiméterre az arcunktól nyálfröcsögve ugatott. Félelmetes volt, hogy a kutya, aki a munkaidő előtt még barátságosan kuncsorgott a simogatásért, most minden idegszálával a feladatra koncentrál.
Hogy mi volt előbb, a kutyák szeretete vagy a rendőri pálya, arra egyértelmű volt a válasz:
„A nagyszüleimmel úgy nőttem fel, hogy mindig állatok közelében voltam, és ez az állatszeretet megmarad később is. Aztán a ’90-es évek legelején sorkatonaként itt, a soproni kerületnél szolgáltam az akkori szolgálatot teljesítő kutyák között. Akkor gyakorlatilag „megfertőződtem” ezzel a munkával. 1993-ban, amikor felszereltem a határőrséghez, már az volt a célom, hogy kutyás szakterületre tudják majd menni. 1996-ban ez meg is történt, és azóta vagyok szolgálati kutyavezető.
Idén hagyományteremtő céllal alapított díjat dr. Varga Péter r. dandártábornok, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője, hogy a rendőrszakmai munkát segítő négylábú társak közül az arra legérdemesebb minden évben elismerésben részesüljön. Ezt a díjat kapta meg idén az állatok világnapján Tremmel Nándor és kutyája, Spuri.