Az 540 lelkes Nick a Rába és a Répce folyók között fekszik, a Kőris-patak mellett. Első írásos említése 1221-ből származik. Valószínűleg a Ják nemzetség alapította. Nicken már a középkorban működött plébánia, templommal is rendelkezett, hiszen a települést már 1328-ban „Egházas Nyck” néven említették. Védőszentje Szent Miklós volt. A faluról vette fel nevét a Niczky család, mely a Ják nemzetség Ebed nevű ágából vált ki. Ebed fiainak még 1267-ben adományozta IV. Béla király a területet. A Niczky család a reformáció idején felvette az evangélikus hitet. A település jelentőségét mutatja, hogy 1646-ig saját lelkésze is volt. A rekatolizáció után, a 17. században és a 18. század elején a nicki katolikusok a vámoscsaládi plébániához tartoztak. A mai barokk stílusú római katolikus Szent Anna-templomot Nicky Lázár építette 1761-ben míves belső kialakítással, a középkori Szent Miklós-templom helyére.

A Rába a községnél két ágra szakad: a Nagy-Rábára és a Kis-Rábára. Ezen a részén található a nicki duzzasztómű, vagy ahogy arrafele mondják: a nicki gát vagy műgát. A duzzasztómű, illetve már az elődei is jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a Kisalföldi-medence vízgazdálkodásában. Először a Kis-Rábán lévő vízimalmok energiaforrása volt a Rábából betáplált víz, majd egyre nagyobb jelentőségre tett szert a térség öntözővízzel való ellátásában is. Az első duzzasztógátakat a 19. században rőzséből és betonból készítették. Ezeket a fix gátakat az árvizek és a jég rendszeresen tönkretették, ezért többször újra kellett építeni őket.

1930-32 között a Rábaszabályozó Társulat indítványára új, négynyílású vasalt beton duzzasztómű készült, amely különböző átépítésekkel a mai napig üzemel. Így ez kontinensünk második legrégibb, folyamatosan működő duzzasztóműve.

A munkálatok során a duzzasztónyílások elzárására hidraulikus elven mozgatható nyerges gátat építettek be, vörösfenyő pallóborítással. Terveit Josef Pfletschinger bécsi mérnök készítette az utófenékkel, az úgynevezett Pfletschinger-paddal együtt. A 10 méteres hordalékleeresztő-nyílás elzáró szerkezete szegecselt acélszerkezetű kettős kampós síktábla, melyet a Ganz gyárban készítettek 1931-ben, és még ma is üzemel. A nyílás fölé épített gépházban elhelyezett elektromechanikus felhúzó berendezés mozgatja. Az ehhez szükséges villamos energiát a jobb parti pillérben kialakított Francis-turbinás törpeerőmű biztosítja.

1995-ben a létesítmény átfogó felújítása során mindhárom duzzasztónyílásban elbontásra kerültek a nyerges gátak, és Magyarországon elsőként került beépítésre tömlős gátas elzárás. A három nyílásba beépített tömlők 24 m hosszúak, maximális magasságuk 1,83 méter. A tömlő az alaplemezbe bebetonozott töltőcsövön keresztül a működtető aknából vízzel feltölthető, benne a külső víznyomáshoz képest túlnyomás hozható létre. Ezáltal hengeres alakot vesz fel és így biztosítja a duzzasztást. A víz ürítésével, a túlnyomás csökkentésével a tömlő ellapul, magassága csökken, így mozgógátként is működik. A régi nyerges gát szerkezetének egy darabja ma is látható, kiállították az út mellett.

A műgát és környéke az 1930-as évektől kezdve kedvelt kirándulóhely lett: sokan jöttek el megnézni a műszaki létesítményt, horgászni, vagy épp csak a környező erdős tájban gyönyörködni. Kora tavasszal ráadásul a gát környéki töltések oldalát hóvirágok sokasága lepi el.

A duzzasztó fő feladata a Hanság vízpótlásának folyamatos biztosítása mellett a Rábán érkező árhullámok bitonságos tovább vezetése. Egy 1999-ben kezdődött beruházás eredményeként egy kapcsolódó új műtárgyat is létrehoztak: 2008 márciusában üzembe helyezték a Kenyeri közigazgatási területén megépített vízerőtelepet. Így a víz az erőmű megépülését megelőzően hasznosítatlan energiájával villamos áramot termel és 3000 családi ház villamos energiaigényét képes fedezni. Az építmény ráadásul szinte el van rejtve a talajszint alá. környezetbarát megoldásokkal készült.

A beruházás részeként a vízi élővilág számára hallépcsőt is építettek, mely átjárhatóvá teszi az 5 méteres szintkülönbséget a Hanság vízellátását is szolgáló Kis-Rába és az anyafolyó között. Az immár többszörösen hasznot hajtó duzzasztómű gazdag élővilágnak ad otthont: a hallépcsőben megjelentek a márna, a domolykó, a keszegfélék ivadékai, s velük együtt a ragadozó halak is. Az építkezés befejeztével a táj néhány éven belül rehabilitálta magát, az üzemvízcsatorna és a hallépcső a vadkacsák és más vízimadárfajok kedvenc költőhelye lett.

A duzzasztó felvízén 1999-től csónakkiemelő várja a vízitúrázókat, az alvízi sólya pedig könnyebbé teszi a csónakok vízrebocsátását. A gát környezete kedvelt horgász és pihenőhely, egy kisebb nyaralótelep is létesült az alvíz melletti lapályon. A duzzasztó feletti szakaszon fák, változó szélességű erdősávok szegélyezik a partot. A gáttól pár kilométerre pedig az érdeklődők a Rába Természetházban ismerhetik meg alaposabban a környező táj növény- és állatvilágát.

Maga a kiállítóhely is egyedülálló: az egykori Sopron-Celldömölk vasútvonalon lévő Rába-híd megállónál kialakított vasúti őrházat mentették meg a pusztulástól. Az épület 1979-ig működött őrházként és vasúti megállóhelyként, majd felhagytak használatával. A természet aztán a maga rendje szerint elkezdte visszafoglalni az elhagyott házat. 2015-ben a RÁBA-Műgát és Térségéért Egyesület felfigyelt a pusztuló őrházra, bérbe vette és a GYSEV Zrt., a vasi sporthorgászok, a Győr-­Moson-Sopron Vármegyei Vadászkamara és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának támogatásával felújította. A különleges kiállítótérben a természeti környezet bemutatásán túl régi képeslapok, tárgyak segítségével megelevenedik a letűnt korok vidéki világa is. Előre meghirdetett időpontokban, tavasztól őszig a háznál lehetőség van természetfigyelésre, madárgyűrűzésre. A Rába Természetház Nick határában található, a Rába és a régi vasútvonal mentén.

Források:

nick.hu

hu.wikipedia.org

vaskarika.hu

vasmegyeiertektar.hu

repcelak.martinus.hu

Borítókép forrása: eduvizig.hu