Zsirán, Magyarország és Ausztria határán tartották az 1956. évi forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján azt az ünnepséget, amelyen az áldozatokra és a hősökre emlékeztek beszédekkel, ünnepi műsorral, koszorúzással, kiállítással, ott, ahol több tízezren keltek át a határon életüket mentve.

A 2006-ban avatott 1956-os emlékműnél tartott ünnepségen kortanúk is megszólaltak, Firtl Mátyás, a térség országgyűlési képviselőjeként, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnökeként a következőket mondta:

 

Tisztelt Tartományi Tanács Elnök-helyettes Úr! Tisztelt Tartományi Tanácsos Úr!

Tisztelt Polgármester Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Minden nemzet életében vannak idők, események, amelyek egységbe forrasztják a nemzetet.

 

Olyan pillanatok, amikor - Illyés Gyula napló-idézetével szólva - :  „A (…) nép rögtön az első mozdulattal megtalálja történelmi tennivalóját.”

 

Ezek a valós időben az egybeforrott nemzeti akarat és cselekvés napjai,  a legnemesebb eszmék érvényesítésének napjai.  Mérföldkövek és viszonyítási pontok ezek, olyanok, amelyek évszázadokra előre mutatják a nemzet életben maradása, önbecsülése, kiteljesedése egyetlen igaz útját.

 

1956 azért viszonyítási pont a nemzet életében, de Európa életében is.  

 

1956-ban a magyarok a legnemesebb eszmék – a szabadság és függetlenség - visszaszerzéséért fogtak össze, életüket áldozták, azért, hogy sorsuk felől ne idegen hatalmak, hanem maguk dönthessenek, hogy véget vessenek a hazugságon alapuló diktatúrának.

 

Ezért 2016 októberében, azt is különös fényben láthatjuk, hogy az 1456-ban, az Európa leigázására törő Oszmán Birodalom Nándorfehérvárt ostromló serege feletti győzelem után éppen 500 évvel, 1956-ban másodszor vált a keresztény nyugati civilizáció mártíromságot vállaló védelmezőjévé az egységben összeforrott magyarság.

 

1956-ban Magyarország bátor harcával újból a világtörténelem szabadságküzdelmeinek élvonalába emelkedett, újból egész Európa későbbi sorsát meghatározó történelmet írt.

 

Igen, 1956 egyidejűleg volt a szabadságunkért és függetlenségünkért, de a magyarságunkért és európai keresztény létünkért is folytatott küzdelem, egyben Európa megmentésének küzdelme, olyan, amelyben egységbe forrt a nemzet akarata.

 

Azóta is ez a szándék éled újjá, minden olyan pillanatban, amikor az értékeink, megmaradásunk létét érezzük veszélyben. Ezért eredeztethető minden szabadságunk ’56-ból.

 

Tisztelt Egybegyűltek!

 

Magyarország olyan ezeréves keresztény állam, amely mindig értéknek tartotta a szabadságot, amelyért minden áldozatot vállalt.

 

Magyarország a jövőben is mindig az európai szabadság oldalán áll, úgy, amint azt a török időkben tette, aztán 48-ban, 56-ban, 89-ben, és amint teszi azt most is, 2016-ban,  amikor határait védi – a magyarok biztonságát, Európa identitását, hitét, kultúráját, hagyományait, értékeit -  a modern kori, délről fenyegető népvándorlástól.

 

Amikor Ausztria és Európa biztonságát is védi ezzel.

 

Ebben ismét, 2016. októberében is egységbe forrt a nemzet akarata. : Magyarország népe 2016-ban is „rögtön az első mozdulattal megtalálta történelmi tennivalóját.”

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Két ország határán állunk.

 

Ez a határ 1956-ban életeket mentett. 
Aztán évtizedeken át elzárt egymástól embereket, rokonokat; két világrendet választott el.  Ezt a határt ’89-ben  mi, szabadságszerető magyarok nyitottuk meg, Európa újraegyesítésére. És most, 2016-ban olyan időket élünk, amikor a határ védelmet, biztonságot kell hogy adjon, Magyarország, de Ausztria polgárainak is.

 

Ma a magyarok közös akarata az, hogy igenis a határaink szolgálják a mi közös védelmünket. Magyarország, Ausztria, Európa védelmét, biztonságát.

 

Ma ez a mi „történelmi tennivalónk.” Közös történelmi tennivalónk.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Itt, a határközelségben, a földrajzi elhelyezkedésünk és sorsközösségünk gyakran adott közös „történelmi tennivalókat” az évszázadok folyamán.

 

Ma  köszönetet kell mondanunk, azért hogy 60 évvel ezelőtt a kíméletlen szovjet kommunista megtorlás elől menekülőknek Ausztria menedéket adott. Ausztria ’56-ban megértette a magyar forradalom igazságát, „rögtön az első mozdulattal megtalálta történelmi tennivalóját”, segítette a magyarokat, akik aztán törvénytisztelő, dolgozni akaró, hasznos polgáraivá váltak a befogadó országoknak, azokat gyarapítva tudásukkal, szorgalmukkal.

 

A legnemesebb eszmék között, és látva itt a zsirai és locsmándi gyermekek közös műsorát, ahogyan tudtak együtt énekelni, 1956-os közös szabadságszeretetünk erősítse bennünk a hitet, hogy a jövőben olyan sok, közös ”történelmi tennivalónk” lesz még, amelyek együttes megerősítésünket és békés gyarapodásunkat szolgálják.

 

Isten áldja Ausztriát, Isten áldja Magyarországot!

 

Firtl Mátyás
Sopron és környéke országgyűlési képviselője
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke

Zsira, 2016. október 23.